Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Waczulik Margit: Olvasókönyv Zala megye történetéhez. Összeállította: Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1961. ; Fejér megye múltja írott emlékekben. Összeállították: Farkas Gábor és K. Móra Magda. Székesfehérvár, 1962. / 285–286. o.
- 285 OLVASÓKÖNYV ZALA MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ. FEJÉR MEGYE MÚLTJA ÍROTT EMLÉKEK3BN /Olvasókönyv Zala megye történetéhez, összeállította Degré Alajos^ Zalaegerszép, 1961, Megyei Tanács* - Fejér megye múltja Írott emlékekben, összeállitották? Farkas Gábor és K. Móra Magda. Székesfehérvár 1962, Megyei Tanács./ Az utóbbi időben két megye is adott ki gazdag okleveles anyagából igen hasznos kis gyűjteményt. Mindkettő szerkesztői kiválasztottak a vármogye múltja emlékei közül 7o-loo korára jellemző iratot és a ozükség szerint magyar fordításban, rövid magyarázattal, praktikus iratkvizlési módszerrel adta azokat az Srdeklődő közönség kezébe. Felvonul előttünk a szemelvényekben a két megye élete a honfoglalástól napjainkig. Feltárul szemünk előtt a feudális világ, a török hódoltság, a kuruc szabadságharcok, msjd az osztrák gyarmatoi ltás ideje, a reformkor sok szép és nemes törekvése, a szabadságharc küzdelmes világa, c kapitalizálódó ország képe, a két világháború és a ket J ő közötti ellenforradalmi korbzak megannyi szenvedése, majd felszabadulásunk olyen nenéz és mugis olyan szép napjai. A legfortosabb szempont mindezekben* r nép életének megismertetése. Számbavehetjük a jobbágyok terheit, nyomon kísérhetjük a nép küzdelmeit török és német ellen, betekinthetünk napi termelő munkájába, szokásaiba, csak ugy, mint ahogyan megismerkedhetünk babonás hiedelmeivel is. Találkozunk a 48-as földfoglalásokkal, a 67 utáni idők munkás- c'e parasztmozgalmaival. Bős5g«J6 anyag ad betekintést a Tanácsköztársiság intézkedéseibe, majd a szegény emberek keserves sorsába az ellenforradalmi időkben. Mindkét kötet anyagát szerencsés arányokban állitották össze, több irat vonatkozik az általában nagyobb érdeklődéssel kisért és kevesebb publikációval rendelkező utolsó száz év történetére, mint a korábbiakra. Helyér a szerkesztőknek &-, a törekvése is, hogy bemutatják az élet minden területét, nem rekednek meg csak a gazdasági-társadalmi, vagy csak a politikai fejlődés ábrázolásában, hanem helyet adnak kulturális törekvések ismertetésének is. De tekintettel voltak arra is, hogy változatos iratfajtákban mutassák be a történeti fejlődést. Egyik kötet sem reked meg piovinclali^musban, pnyaguk a helyi fejlődés ábrázolásával utal az egósr országJra. Szerencsésen egészíti ki az iratanyagot a sokféle és jól összeválogatott képmelléklet, fő~ leg a zalameryei kiadványban. A fehérmegyei kötet egyrészt nem a megfelelS helyeken közli a képanyagot, hanem a kötet végén, isy nehézkesebb a felhasználása, másrészt tartalmaz olyan képet is, mely idegenforgalmi kiadványban jobb helyen lenne, mint történelmiben. Hasznos segítséget kapunk ezekben a gvüjteményekben a történelemtaní táshoz, az iskolai szakköri és az isme retterjesztő munkához. A tanári ^elkészüléshez nyújtott segítségen kivül a kötetek anyagának legnagyobb részét felhasználhatjuk a középiskolai órai szemléltetésben /általános iskolában is egy-két ujabb iratot/ vagy illusztrációként , varr e^s^eg^kéröés tár(BátyjÉBiS kiinduló pontjául . /?1. a nemesi vármegye és ezerepe; a nép helyzete á török hódoltság alatt; végvári vitézek sorsa; a céheV munkaviszonyai; 18. századi telepítések; reformkori törekvések; a megyék szerepe a reformkorban; a vasútépítések; a mezőgazdasági és ipari dolgozók helyzete 67 után; fa-