Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Kállay István: Allgemeines Verwaltungsarchiv / 256–261. o.
- 25b .MJ=gM BIMfiS YERW ALTUNGSARCHIV Az ginte* bécsi levéltárak közül talán a Verwaltungssrchiv a legkevésbé Ismert Magyarországon. A kutatások és ebből következőleg a levéltári anyag filmez tetése. le, csaknem kizárólag a Haue-, Hof- und Staatsarchivra, illetve a Kofkamraerarohivro korlátozódik. Jelen ismertetésnek az a feladata, hogy a Verwaltungsarchivről készülő leltár megjelenéséig támpontul ée kiindulópontul szolgáljon a tudományos kutatómunkához. A Verwaltungssrchiv története 182o-ig nyúlik vissza, araikor az Udvari Kancellária /Hotkanáléi/ régi regisztraturájából Udvari Kancelláriai Levéltárat /Hofkanzleiarehiv/ szerveztek, /l/ Az állami levéltárak 3zervezésekor a Belügyminisztérium Általános Levéltára /Allgemeines Archív des k.k. Ministeriums des Innern/ nevet kapta, melyet a Monarchia bukásáig vJ.selt. /2/ 1918 után ars igazságügyi Igazgatás régebbi anyagát is átvette, ezért neve Belügyminisztérium és .Igazságügyminisztérium Állami Levéltára /Staatsarchiv des Innern und der Juetlz/ lett. A levéltár feladata - a külügy, hadügy, pénzügy kivételével az összes központi igazgatási szervek régebbi regieztratúrájának őrzése volt. Anyagának zöme ebben aa. időben a Belügy- és az oktatásügyi Minisztériumból került ki. A I özponti igazgatási szervek anyagának levéltári Őrzése elsősorban azért vált indokolttá, mivel a minisztériumok irattárait nem szakemberek kezelték. /3/» A Monarchia bukása után nagymennyiségű anyag került a levéltárba. 192o~ben egyesitették a Honvédelmi Minisztérium /Minieterium für Land^sverteldigung/ anyagát a Belügyminisztériuméval. Ebben az időben adta át az X gaBságügyiminisztériura az Oberste Justlzstelle 1749-1848 évi anyagát. /4/ 1921-ben Heinrich Kretschmayer nevéhez füSŐdlk az Igazságügyi Állami Hivatal /Staatsamt für Justiz/ és a Törvényhozó üdvari Bizottság /GesetzgebunghofkommiRsion/ levéltári anyagának beszállítása, /5/ További gyarapodást jelentett 1923-ban o Kereskedelmi Minisztérium /Handelsministerium/ és a Közmunkaügyi Minisztérium/Ministerium für öffentliche Arbeiten/ anyagának a levéltárral való egyesítése. /6/ A Monarchia bukása után a levéltár az utódállamoknak levéltári anyagot szolgáltatott ki. Csehszlovákia megkapta a volt Cseh Üdvari Kancellárla anyagából az összes 17*9 előtti okleveleket, kéziratokat és iratokat, melye'c olyan területet érintettek, ahol az Udvari Kancellária volt illetékéé. Megkapta továbbá aa 1749-1887 közötti évekből az összes, cseh területet érintő, jogMztositó /rechtskonstitutiv/ iratokat, valamint az 1888-1918 között keletkezett, kizárólag mai CBeh területet, vagy állampolgárt érintő iratokat, Olaszország megkapta a velencei cs. kir. Helytartóság /1349-1866/* a trlestl' < Helytartósági Elnökség /Statthsltereiprbsidium, 1814-ig/; az Oberste Justlzstelle anyagából a lombard-velencei Tanács /Lombardo-venetianisoher Senat/ Iratait és az Udvari Kancellária kisebb, olasz területet érintő iratait. /7/ A levéltár uj helyén, az igazságügy* palotában szenvedte története során a legnagyobb kárt. Az 1927. július 15-1 tűzvész alkalmával az Udvaii Kancellária, az Udvari Rendőrhatóság /Polizeihofatelle/, a Belügyminisztérium, az Oberste Justlzstelle és a Miniszterelnökségi elnöki iratok /Minieísrrateprasldium/ szenvedtek jelentős károkat. A tűzvész után as Iratokban keleti