Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - FIGYELŐ - Kállay István: Allgemeines Verwaltungsarchiv / 256–261. o.

• 23? kezett károk továbbterjeuésének mogekaCál^ozásc. ~ konzerválás, iratok uji,ór rendezés©, elpiszkolódott lretok megtisztitása - nehéz feladat ele állit ÓH.a levéltárat. /8/ A tűzvészt követő időszakban - Gustav Bodenstein idejében kerültek be a tágabb értelemben vett belügyi igazgatási állagok. Ezáltal a levéltár súlypontja a 19. századra helyeződött át. Ez az eltolódás napjainkig fennáll; a levéltár ma is a ferencJózsefi Ausztria hü tükörképe. Külön kell megemlitenünk 1933-ban a korábbi Nemesi Levéxtár /Adelsarchiv/ bekebelezését, mellyel a levéltár őrzési egységeinek száma 4o.ooo-re emelkedett. /9/ Az Anschluss után a bécsi levéltárakat a német birodalmi belügyminiszternek rendelték alá, A levéltárakat, a Közlekedési- és a Hadilevéltár kivételével Bécsi Birodalmi Levéltár /Wioner lieichsarchiv/ néven egyeeitatték. A Birodalmi Levéltárba önálló részlegként került a Belügy- és Igazságügyminisztérium Állami Levéltára, valamint a Pénzügy- és az Oktatásügyminisztérium Levéltára, /lo/ A második világháború alatt a levéltár anyagát vidékre szállították, igy az 1944. IX. lo-i bombataMlat csak a legujabbkori anyagban okozott károkat, /ll/ 1945. jul. 28~án a 94/1945. számú rendelet lo. §-^ intézkedett az ősterreichischee Staatsarchiv felállításáról, melynek egyik részlege az Al?gemeines Verwaltungsarchiv lett. Az uj elnevezés kifejezte azt a már jóval 1938 előtt bekövetkezett váltczást, mely a belügy és igazságügy határait jóval, túllépte. Az uj elnevezés a levéltár uj rendeltetését is kifejezte. /12/ A le/éltár története m&i összetételéről is képet ad. Sajnos öez

r szefoglaló leltár nz Allgemeines Verwaltungsarchivról nem látott napvilágot; a legutolsó leltár 19o9-ből, tehát még a belügyi levéltár idejéből való. /13/ Az Allgemeines Verwaltungsarchiv leltára most van lészülőben, A továbbiakban az Allgemeines Verwaltungsarchiv anyagát ismertetjük. I. Általános igazgatási jellegű iratok a levéltár anyagának legjelentősebb részét képezik. A levéltár legrégibb anyaga, melyből a levéltár kialakult, az egyesitett Udvari Kancellária /Vereinigte Hofkanzlei 1749-1848/. Az Osztrák Udvari Kancellária /österreichische Hofkanzlei 1527-1749/ közötti anya^ csak igen selejterett állapotban maradt fenn. 1848-ban lépett az Udvari Kancellária helyére a Belügyminisztérium. A Belügyminisztérium elnöki iratai kül- és belpolitikai jelentőségű, törvényhozási, igazgatásszervezeti ügyeket tartalmaznak. A Belügyminisztériumi tárca fontosságának megfelelően nincs olyan ága az állami, politikai és kulturális életnek, még ha másik szer/ hatáskörébe tartoztak is, melyet a Minisztérium ne kisért volna figyelemmel. A Külügyminisztérium a környező országok - köztük Magyarország - belső helyzetéről folyamatosan informálta a Belügyminisztériumot, hogy a szociális vagy nemzeti mozgalmakat távol tudja tartani. Mivel a Belügyminisztérium a járási főnökségek /Bezirkshauptraannechaft-ok/ legfelsőbb fóruma volt, iratai nélkülözhetetlenek a munkásmozgalmi kutatásokhoz. /14/ A Belügyminisztérium mellett az Igazságügyminisztérium /18481918/; illetve 1749-1843 között az Oberste Justizstelle tartozik a levéltár törzsanyagához. Mária Terézia 1', 45-ben alapította a legfelsőbb Pelülvlzsgála-