Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.
- 2o3 szóéban helyezték el az ügyfél valamennyi iratát. A dosszié külső lapjára az Ügyfél nevét és a benne elhelyezett iratok iktatószámait Jegyezték fel. A nevek szerint el nem helyezhető iratokat tárgykörök, helységek, intézmények etb. szerint kezelték. Felszerelőkönyvet nem vezettek, hanem - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az irattári jelzetet az iktatókönyv "alapszám" rovatában tüntették fel. Az irattári jelzet a dossziéra irt név kezdőbetűje, illetve a tárgykör rövidített szövege volt. 11 ^ / ' Az ügykezelési Utasítás gyors és pontos munkát követelt az ügyintézésben résztvevő valamennyi dolgozótól. Előírta, hogy "ugy az osztályvezetők, mint az ügyosztályvezetők szigorúan kötelesek őrködni afölött, hogy a hozzájuk beosztott személyzet munkaereje a legnagyobb mértékben kihasználtassák, valamint az ügydarabok a lehető legrövidebb Időn belül elintéztessenek. Minden késedelmes elintézésért elsősorban az osztályvezetők és ügyosztályvezetők felelnek, miértis kötelességükké teszi a . népbiztosság, hogy a melxéjük beosztott személyzet tevékenységét állandóan kisérjék figvelemmel és ne tűrjenek semmi olyan ténykedése a hivatali időn belf'.l, jmely npm függ össze szorospn a hivatalos ügyekkel. Az olyan tisztviselő ellen, aki akár hanyagságból, akár ügybuzgalom hiányából az ügyek késedelmes elintézéséhez hozzájárult, haladéktalanul járjanak el és esetleges e?távolitá8a iránt tegyék meg .lőterjesztésüket a Személyzeti Osztálynál. Minden alkalmazottnak kötelességévé tétetik, hogy a hivatalos időt kizárólagosan hivatalosügyek elintézésére használja fel és minden tudásával, szorgalmával és munkaképességének teljes felhasználásával hasson oda, hogy a neki kiosztott ügydarabok, valamint az egyébként reája bízott hivatalos teendők a leggyorsabban, a legpontosabban intéztessenek el. Minden olyan tisztviselő, aki ezen követelményeknek nem akar megfelelni, a közalkalmazástil elbocsáttatik." :.* Az ügyintézés gyorsitára érdekében az osztályvezetők valamenynyi ügyosztályon időnként "posteértekezletet" tartottak, ahol az ügyintézők és a kezelők az ügyintézéssel kapcsolatos feladatalkat megbeszélték és tapasztalatalkat kicserélték. Olykor az osztályok közös értekezletet is tartottak, ahol "az egyes osztályokat közösen érdeklő ügyeket" beszélték meg és megállapodtak azok "egységes" elintézésében. Az ügykezelési Szabályzat szerint "szükségesnek tartja ezt az értekezletet a népbiztosság abból a célból is, hogy az egyes osztályok működése között az Összhang állandóan fenntntassék és ezáltal aL or'zág rezőgazdasági közigazgatásának egysége megóvassék," Az ügykezelési eljárás egyszerűsítése, az ügyintézők munkájának ellenőrzése, a kezelők munkakörének pontos meghatározása, a munkafegyelem megszilárdítása terén foganatosított intézkedések, a rendszeres postaérte':ezl«tek tartása rövidesen meghozta gyümölcsét» az ügyintézés lényegesen meggyorsult, az ügyek intézésénél korábban kialakult 4 hetes átlagos határidő egy hétre csökkent. 117/ 5500/1929 MB sz. rendelet a közhivatalok és közintézmények ügyrendjének szabályozásáról Az 1919 őszén hatalomrajutott ellenforradalmi rendszer a Tanácsköztársaság valamennyi vívmányát megsemmisítette. Természetes, hogy nem maradhattak sokáig érvényben a Földművelésügyi Népbiztosság ügyintézést egyszerűsítő rendelkezései sem.
