Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.
2o4 1919 augusztus 8-án azonnali hatállyal megszüntették a népbiztosság által kialakított iratkezelési szervezeti egységeket és visszaállították az 1918 október 31 előtol ügyintézést és iratkezelést. Az ügyintézést ismét a megszokott lassú tempó" jellemezte. Az ügyek intézésére kiszabott határidőt nem tartották be, az átlagos elintézési határidő rövidesen az egy hónapot is meghaladta. A mezőgazdasági munkások panaszoslevelei, a földnélküli parasztok földhöz és házhelyhezjuttatás iránt?, kérelmei hónapokig hevertek elintézetlenül az ügyintézők fiókjaiban. 118 ^ Ezeket nem sorolták az "azonnal intézendő" ü^yek közé, Annál nagyobb igyekezettel végezték a "szocializáló ' gazdabiztobok" elszámoltatását, a Tanácsköztársaság munkájában résztvevők felelőssége vonását. ° A Központi Osztályozó Hivatal megszűnt, eltörölték a dossziéé iratkezelést, visszaállították az elnöki segédhivatalt, a'központi postabontót, expedíciót, sőt az 19o5-ben megszűnt központi kiadót is. Az iktatást valamennyi főosztály segédhivatalában az év elején megkezdett iktatókönyvben folytatták, annál az iktatószámnál, ahol április 14-én abbahagyják. Az irattár dossziék helyett isméi; a régi tétel-alapszámos rendszer szerint kezelte ét* őrizte az iratokat, mintha mi sem tört ónt volna... Pedig az ügyintézésben és az iratkezelésben nagy szükség lett volna az egy-zerüsitésre, racionalizálásra, mert annak ellenére, hogy az ország területe 1/3-ára zsugorodott, a minisztériumban iktatott iratok száma már az 192o-as évek elején meghaladta a háború előtt iktatott iratok számát. A központi igazgatác decentralizálásának, valamint az iratkezelés egyszerűsítésének kérdése azonban csak 1929-ben került előtérbe, amikor a Miniszterelnökség, az Országos Takarékossági Bizottság előterjesztésére, a közigazgatás reformját,a közhlvatrlok ügyrendjének felülvizsgálatát a "legsürgősebb" feladatok közé sorolta. A reform megvalósítása érdekében 1929 november 8-án a miniszterelnök átiratot intézett valamennyi miniszterhez, melyben közölte, h:>gy a Miniszterelnökség kebelén belül az ő személyes elnökletével egy "ad hoc bJzottság"-ot alskitott és felkérte a minisztériumokat, hogy a racionalizáló bizottságba l-l tagot delegáljanak. 2o ' Közölte azt is, hoejy e bizottságban résztveaz az Országos Takarékossági Bizottság képviselője is. A Racionalizáló Bizottság 1929 november közepén kezdje meg működésé^} 21 ' Az Ügy sürgősségére való tekintettel november 23., 26., 27., 28.án, valamint december 3-án megtartott értekezleteken ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyalta az Országos Takarékossági Bizottság által készített "mirta ügyrend" tervezetet és jóváhagyás végett a miniszterelnök elé terjesztette. Az uj ügyrendet a miniszterelnök 193o január 1-vel kivánta életbelóptetni, ezért az erre vonatkozó lendelettervezetét 1929 december 4-én 55oVl929 ME szám alatt a minisztertanács elé terjesztette. A minisztertanács 1929 december 6-án tartott ülésében azt néhány módosítással elfogadta és annak kormányrendelet formájában való kiadásához hozzájárult. -'-Ezt követően a miniszterelnök 1929 december 6-án átiratot intézett valamennyi miniszterhez, melyben közöltj, hogy a racionalizáló rendelet által megállapított ügyrendet 1930 január 1-vel életbelépteti ós felkérte a minisztereket, hogy annak vég-