Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 2g? s léa'igyi Népbiztosság" címzéssel ujranyomtattak. Áprllib 15-én valamennyi osztály 1-el kezdte az iktatást. Az iktatószám elé az osztály számát is feltüntették. lo8/ Az osztályok által 1919 április 15 - 1919 augusztus 8 között iktatott iratok számáról az alábbi kimutatás nyújt tájékoztatást* lo9/ I. /Mezőgazdasági/ Osztály 7.9oo II. /Kertészeti/ Osztály 3.896 III. /Szőlészeti és borászati/ Osztály 3.561 IV. /Állattenyésztési és állategészségügyi/ Osztály 5.118 V. /Erdészeti/ Osztály 3.o6o VI. /Vízgazdálkodási/ Osztály 1.595 VII. /Birtokrendezési/ Osztály 4»o91 VIII. /Szövetkezeti/ Osztály 2.o85 IX. /Szakoktatási és kisérletügyi/ Osztály 3.958 X. /Stetisztikai/ Osztály Nincs adat

13

"

0

' XI. /Személyzeti/ Osztály 1.596 Az iktatmányokat a szabályzat szerint a "leggyorsabban", még a "beérkezés napján PZ illető szakreferens kezéhez" kellett juttatni. A 6 3gédhivatal kézbesitőkönywel adta át az iratokat a referensnek, aki azt elintézd után szintén kézbe sitőkt'nyrvel továbbította az Ügyosztályvezetőhöz, /-sokat az iratokat pedig, amelyeket az ügyosztályvezető "nem saját hatáskörében intéz el végérvényesen", szintén kézbesitőkönyv mellett továbbította az osztályvezetőnek. Ennek az eljárásnak az volt a célja, hogy a referens, illetve az osztályvezető mindig igazolni tudja azt, hogy az iratokat mikor vette át és azokat, mikor hová továbbította. A kiadmányozási jogot a népbiztos, ' az osztályvezetők A

B az ügyosztályvezetők gyakorolták. Az elvi jelentőségű kérdések eldöntése a népbiztosok hatáskörébe tartozott, ezért az osztályvezetők ilyen ügyekben, csak a népbiztossal történt előzetes megbeszélés alapján intézkedhectek. Az ügyosztályvezetők csakis oiyan ügyekben intézkedhettél; önállóan, amelyeket az osztályvezetők "felelősségük épségben tartása mellett rájuk biznak". X1 ' Az osztályvezetők által jóváhagyott intézkedéseket a melléjük beosztott politikai megbízottnak is láttamozni kellett, sőt ellenjegyezte az osztályvezető által aláirt tieztázatokat is. Az Ügyosztályvezetők által aláirt tisztázatokat a politikai regbizott nem láttamozta. Az osztályvezető "A népbiztosság helyett", az ügyosztályvezető pedig "A népbiztosság megbízásából" jelzéssel irta alá a tieztázatokat. Az aláirt tieztázatokat bélyegzővel látták el. A tisztázatok elkészítését és expediálását a segédhivatalok keretében működő "k<.adó" végezte, ezáltal elkerülték az iratok felesleges utaztatását. Az elintézett iratokat - a tisztázat elküldése után - az osztályirattárban helyezték el. Az 1919 április 11-én kiadott Ügykezelési Utasítás a tételalapszámos rendszert minden osztályon megszüntette és ehelyett a "dossier Kezelésit léptette életbe.

113 Minden ügyfél számára külön dossziét nyitottak "tekintet nélkül arra, hogy az ügyfél jogi személy-e vagy étim". Ebben a doez-