Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 182 tériumi kirendeltségekre, a segélyakciókra 'vonatkozó iratokat is. Ennek következménye lett, hogy az Elnöki Osztályon iktatott iratok száma az első évek irattermelésének tízszeresére emelkedett. Az ügyforgalomnak ilyen nagymérvű növekedése az ügyintézést rendkívül lassúvá tette. A "sürgős" jelzéssel el nem látott iratok 2-3, olykor 5-6 hónapig sem nyertek elintézést. Az ügyintézést elsősorban az tette lassúvá, hogy az iratnak a beérkezéstől az elintézésig számos "központi" hivatalon kellett keresztül jutni és mivel azok személyzetét az ügyforgalom emelkedéséhez mérten nem szaporították, az irat minden állomáshelyén napokig várt sorára. Az ügyviteli utasításoknak tehát azon kívánalmai, hogy az iratot "még az érkezés napján kell iktatni, szerelni, mutatózni" stb«, nem voltak megvalósíthatók. A századforduló éveiben már az Iktatóhivatalnak is 3-4 napos hátraléka volt, az irattárban pedig előiratok kikeresésénél már 5-6 nap volt a lemaradás. A reponálandó ttotok sokszor összetorlódtak és kisebb-nagyobb kupacokban feküdtek az irattár különböző sarkaiban. 63/ Késleltette az ügyintézést a kiadmányozási jog gyakorlásának változatlan fenntartása. Kiadmányozási Joga csak miniszternek, államtitkárnak és a főosztályok vezetőinek volt. Az ügyforgalom növekedésével évről-évre több volt a miniszter és államtitkár nevére szőlő és a miniszternek és államtitkárnak bemutatandó Ügyek száma. Mivel sem a miniszter, sem az államtitkár nem foglalkozott rendszeresen, nap mint nap az iratok kiadmányozásával és aláirásával, összetorlódtak a miniszteri és "államtitkári " kiadmányozást igénylő és a "sürgős" ügyek* Elsősorban ez utóbbi ügyek intézésénél megmutatkozó többhetes lemaradás adott ösztönzést a minisztérium vezetőinek arra, hogy az ügyintézés terén bizonyos módosításokat eszközöljenek. 19o3 november 24-én a miniszter körrendeletben hivta fel az előadókat, hogy "a beérkezett ügydarabok a lehető leggyorsabban s legkésőbb 14 nap alatt akkor is elintézendők, ha azok sürgőseknek nem jeleztettek. Tizennégy napon tul az előadó, az osztályvezető beleegyezésével csak olyan Ugydarabokat tarthat magánál, melynek elintézése hosszabb tanulmányt, vagy hivatali okból halasztást igényel. Az osztályvezetők minden hó 1-én és 14-én szerezzenek meggyőződést arról, hogy az ügyosztályba beérkezett ügydarabok a fogalmazó személyzet által feldolgoztattak-e, vagy sem s intézkedjenek, hogy az elintézetlen ügyek mielőbb elintéztessenek. Az osztályvezetők tapasztalataikról és intézkedéseikről a főosztály főnökének tegyenek szóbeli jelentést és szükség esetén tegyenek előterjesztést aziránt, hogy a főosztályfőnök a hivatalos órákon tul való hivataloskodást a 848/93 elnöki számú rendelet szerint elrendelhessék"* • A miniszter e rendeletben arról is rendelkezett, hogy minden negyedévben "számonkérő széket" fog tartani, amikor a főosztályvezetők kötelesek lesznek beszámolni az ügyintézésről. Megkövetelte, hogy "mindazon ügyek, amelyeknek elintézése végett - a beérkezéstől számított 3o nap eltelte után - bármely hatóságtól, vagy féltől sürgető átirat, megkeresés, vagy beadvány érkezik, neki referálandók "akkor is, ha az ügyek tárgyuknál fogva nem is igényelnének miniszteri kiadmányozást". Utasította az előadókat, hogy az