Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kiss Dezső: Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944 / 158–220. o.

- 178 48. tétel. Mezőrendőri ügyek /1896 - / 49. tétel. Az Országos Közgazdasági Alap kezelése /1894 - / 50. tétel. Kertészeti ügyek /1894 - / 51. tétel. Selyemhernyótenyésztési ügyek /1894 - / 52. tétel. Méhészeti ügyek /1894 - / 53. tétel. Mezőgazdasági statisztikai ügyek /1894 - / 54. tétel. Közgazdasági előadók ügyei; vármegyei közigazgatási bizottságok félévi helyzetjelentései /1894 - / 55. tétel. Hazai gazdasági tudósítók ügyei /1894 - / 56. tétel. Külföldi gazdasági tudósítók ügyei /1894 - / 57. tétel. A mezőgazdaságra káros növények és rovarok irtása /1894 - / 58. tétel. Meteorológiai ügyek; a Meteorológiai Intézet ügyei /1894 - / 59. tétel. A Gazdasági Műszaki Hivatal ügyei /1894 - / 60. tétel. Madárvédelmi és vadászati ügyek /1894 - / 61. tétel. A Delibláti Kincstári Birtokkezelőség ügyei /1894-1899/ Halászati ügyek /19oo - / 62. tétej.. Mezőgazdasági munkás- és cseléd ügyek /19ol - / 63. tétel. Mezőgazdasági munkásbiztositási ügyek /19o4 - / 64. tétel. Palusi népkönyvtárak állami támogatása; népkönyvtárak könyvvel való ellátása /19o4 - / 65. tétel. Gyepmesteri szabályzatok véleményezése /19o4 - / 66. tétel. Husvizsgálati ügyek; husvágási szabályrendeletek véleményezése; közvágőhidak építésének támogatása /19o4 - / 1889-ben még a jogelőd Földmivelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium tételbeosztása maradt érvényben. Ugyancsak meghagyták a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium által használt vizügyi tételeket is. 189o-től 1894-ig mindössze 16 tételt használtak. Ez azonban már 1891-ben kevésnek bizonyult. Az ügyek számának növekedése szükségessé tette az egyes tételeknek altételekre bontását, majd ujabb tételszámok bevezetését. Az egy ügykörbe tartozó tételek száma, - amint a közölt tételbeosztás mutatja - többször változott. Tétel-terv nem volt. Mivel az ügyvitel sürün igényelte az előiratokat, 1898-tól kezdve csak a 3 évnél idősebb iratokat helyezték el a Központi Irattárban. A 3 évnél fiatalabb iratokat az illetékes osztályok irodái kezelték és ennek következménye lett az osztályirattárak kialakulása. A három évnél idősebb iratokat - az Elnöki Osztály iratainak kivételével - kezelési könyveikkel *

3

^ együtt a Központi Irattár vette át további keselés és megőrzés végett. A Központi Irattár az iratokat ugyanabban a rendszerben őrizte, amint azokat az osztályon kezelték. Az irattározás módja a csomó volt, melyben az iratokat hajtogatás nélkül helyesték el. ügyeltek arra, hogy a csomók nagysága egyforma legyen. Túlságosan testes csomókat nem kötöttek, mert azokat nehéz volt kezelni. Egy-egy csomó vastagságát lo-15 cm-ben állapították meg. Abban az esetben, ha akadtak olyan ügyiratok, amelyeket a csatolt előiratok és mellékletek nagyon megduzzasztottak, azokat nem tették bele a csomóba, hanem mint "külön csomó"-kat, a tétel végén, az alapszámok növekvő rendjében őrizték és