Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Lengyel Alfréd: Kísérletek a Győri Állami Levéltár propaganda munkájának kiszélesítésére / 128–132. o.

- 131 Riportok, helyszíni tudósítások ugyan már régebben is elhangzottak egy-egy átfogóbb jellegű kiállítás előkészületei közben, de most már havonkint sugározza a helyi rádió a "Régi Győr megyei történetek" cimü műsorszámot, amelynek keretében - a levéltári igazgató által készített feldolgozásban - a helytörténeti múlt fontoaabb eseményei, mozzanatai, vagy az aktualitásukhoz fűződő jelenségei elevenednek meg az éter hullámain* Így kapott Ízelítőt a hallgatóság a győri vár 1594-ben történt elestének igazi hátteréről, a megyebeli jobbágyság feudáliskori helyzetéről, a mezőgazdasági cselédek nyomorúságos sorsáról, a győri munkásmozgalmak századforduló körüli tevékenységéről és e közvetítések kapcsán értesült az érdeklődők meglehetősen nagy tábora - többek között - pl. arról is, hogy mekkora nehézségek árán fejthette ki működését /5o évvel korábban/ az első munkásgimnázium, milyen agitációs fogásokkal, taktikai módszerekkel dolgozott az 192o/3o-as esztendők választási apparátusa, s hogy Győr, az ország egyik legnagyobb ipari gócpontja már 1921-ben az egyetemi városok sorába léphetett volna, de az akkori várospolitikát irányító erők elszalasztották a kínálkozó alkalmat• A levéltári anyagban rejlő dokumentatív érték gyakorlati hasznosításának eshetőségeire újból és újból felhívja a figyelmet az intézmény, éspedig értekezleteken való felszólalások, közvetlen érintkezések formájában. A városfejlesztés távlati tervének megvalósításával kapcsolatosan pl. nagyarányú bontási munkálatokra, az elavult csatorna-hálózat felújítására, illetve megfelelő kibővítésére kerül sor. Mindezeknek végrehajtásánál jelentős költség-megtakarításokat lehet elérni, ha az illetékes szervek /városi tanács műszaki és építési osztálya, tervező iroda, csatorna- és vizmü\£"felhasználják *a rendelkezésre álló régi terveket, alaprajzokat, mütani leírásokat. Hasonló a helyzet az árvízvédelmi intézkedések vonalán, valamint a műemléki házak helyrehozatala esetében, különösen ha ilyeneknek a rekonstrukciójáról van sző. A Vízügyi Igazgatóság a múltban már több Ízben igénybe is vette a levéltár szakirányú támogatását, a Műemlékvédelmi Bízottság pedig szoros kontaktusban van az archívum vezetőjével /aki egyben állandó tagja is a bizottságnak/ s igy a szükséghez mérten közvetlenül szerezhet adatokat, útmutatásokat a renoválások közben felmerülő tisztázatlan kérdéseket illetően. A levéltári munkának a mindennapi élettel összefonódó jellegét azzal is kihangsúlyozta az intézmény, hogy a helyi ipari üzemek nyugdíj bizottságaival /személyzeti csoportjaival/ érintkezésbe lépett és megadta a kellő instrukciókat az adatfeltárások módjára, a szolgálati és szakképesítési igazolások beszerzésére vonatkozólag. A növekvő ügyfélforgalom túlnyomó része ugyanis az ilyen {természetű kérelmekből, megkeresésekből tevődik össze, de még több azoknak a száma, akik tanácstalan helyzetűkben ezen az úton-módon tudták meg, hogy elvesztett, vagy megsemmisült személyi irataik helyébe hogyan lehet pótlólagos okmányokat beszerezni. A dolgozók egzisztenciális érdeke fűződött ahhoz, hogy tudomást szerezzenek ezekről a lehetőségekről, de az akcióval párhuzamosan a levéltár tekintélye is megnövekedett és a rendeltetéséről alkotott vélemény is további pozitív tartalommal gyarapodott. Mindjobban terjed a köztudatban az a felismerés, hogy ez az intézmény tudományos munkássága mellett, - az iratok begyűjtése, rendezése és szakszerű megőrzése folytán - olyan feladatokat is ellát, amelyek a magasabb szintű kulturális célkitűzéseken tulmenőleg az emberek magánügyeinek, személyes problémáinak elintézését is elősegítik, megkönnyítik.