Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Balázs Péter: A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban / 90–122. o.

- 92 6 ezer folyóméteren felül növekedett meg a pécsi, 5 ezren felül a fővárosi és a Pest-Nógrád megyei, 3 ezren felül a kecskeméti, 2 ezren felül a győri, kaposvári, szegedi, szekszárdi és szolnoki, ezren felül a többi levéltár iratanyaga, kivéve a miskolci, sátoraljaújhelyi és nyiregyházl levéltárat. Az utóbbi levéltár 12 évi iratgyarapodása 129 folyómétert tesz ki. Az Országos Levéltár 12 évi iratgyarapodása az országosnak 2o %-a, a nyíregyházi levéltáré pedig az országosnak mindössze o.2 £-a. A nagyarányú iratbegyűjtés több területi levéltárat nem egy esetben igen nehéz elhelyezési problémák elé állított és szUksegraktárak igénybevételére kényszeritett. Véleményem szerint azok a levéltárak jártak el helyesen, amelyek még ilyen áron is vállalták a gyüjtőkerületűkön lévő történeti értékű iratok beszállítását - különösen akkor, ha egyébként az iratanyagot a megsemmisítés veszélye fenyegette. A levéltári szUkségraktárban lévő anyag mind a biztonságos őrzés, mind a hozzáférhetőség szempontjából kedvezőbb helyzetben volt, mint a távoli községi tanácsoknál vagy vállalatoknál. A begyűjtendő hatalmas mennyiségű iratanyag részére a* 29/1950. sz. törvényerejű rendelet kerületi levéltárakat kivánt létrehozni. A törvény később történt módosítása folytán azonban a volt megyei vagy thj. városi levéltárak kényszerültek ennek az iratanyagnak az átvételére, azaz a feladat megmaradt anélkül, hogy a szükséges raktárakat biztosítani tudtuk volna. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a levéltári hálózat nem juthat hozzá a begyűjtési feladatok megoldásához nélkülöznetétlen uj férőhelyekhez, talán helyesebb lett volna az iratanyag koncentrálása helyett a nagyobb városoknál, üzemeknél és intézményeknél a saját levéltár felállítását és fenntartását szorgalmazni. Utalhatok itt elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság példájára, ahol a városoknak és a nagyobb községeknek saját levéltáruk van. Az olyan városok és községek részére, amelyek nem tartanak fenn saját levéltárat, körzeti levéltárakat szerveztek. 1957* márciusáig a körzetekhez tartozó 9.b9o város és község közül 6o % már beszállította iratait a körzeti levéltárakba. Az üzemek saját iratanyaguk részére kötelesek levéltárat létrehozni. Csehszlovákiában az üzemi levéltárak az egységes állami levéltári fond részei, de funkciójuk révén továbbra is főképpen üzemeikhez kapcsolódnak s az a perspektíva, hogy gyakorlati szempontból ezek a levéltárak az iratképző szerveknél szerveződnek. Nálunk az állami szervek közül csak néhány tudományos intézmény vagy üzem tart fenn saját levéltárat. Az elmúlt 12 év iratgyarapodása és az elkövetkező évek előrelátható iratátvételei szükségszerűen megkövetelték, hogy a Levéltári Osztály maga is foglalkozzék a levéltárak elhelyezési kérdéseivel és az illetékes szervek felé a probléma megoldására megfelelő javaslatokat tegyen. A távlati fejlesztési tervnek keretében mindenekelőtt a Népidemokratikus Korszak Központi Levéltárának kell uj épületet biztosítani. Ennek a levéltárnak' szervezése annál is inkább szükséges, mert a meglévő Országos Levéltár anyaga a kapitalista korszak zárultával egyre inkább történeti távlatúvá válik, épülete pedig sem ujabb iratanyag raktározása, sem további dolgozók elhelyezése céljából nem nagyobbítható. Más népidemokratikus államokban is uj központi