Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Balázs Péter: A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban / 90–122. o.

- 93 levéltárakat szerveztek a szocialista forradalmat követően keletkező országos jellegű éb jelentőségű iratanyag száraára. Ennek a levéltárnak szervezése annál inkább időszerű, mert országos hatáskörű szerveink Irattáraiban az anyag napró?-napra növekszik a ezeknek a nagy történeti forrásértékkel rendelkező iratoknak sza';szerü őraéaéről ée feldolgozásáról gondoskodni kell, A tirv szerint a Hépidemokratikue Korszak Központi Levéltára 3o ezer köbmétere* épület xesz a itt kerül elhelyezésre egy uj restauráló, fotó és könyvkötő *;íhely, waely a vlaéki levéltárak ezlrányu szükségleteit is ki fogja elégíteni, A fővárosi Levéltár iratanyagának nagyrészét /kb. lo.ooo fm-t/ a Bazilika altemplomában - 1943 évben átmeneti megoldásként - létesített raktárakéra őrzi* Minthogy a földalatti raktárhelyiségekben a rossz szellőztetéai lehetőségek következtében.s« iratanyag tetemes része penészedésnek indult* á a aamfcertŐivélemény szerint annak további ott tartása az iratanyag láegaemaílxöiését IftéVfáé elŐ

t a raktár felszámolása most már kétségtelenül Sürgős, Megoldásként mutatkozik így kb, lcooo m3-es raktárépület építése, A vidéki levéltárak közül elsősorban a miskolci szorul levéltári ó~>ületre, ugyanis jelenleg négy épületben, valamint ezen belül kilenc különböző* nem me^tílelő' raktárhelyiségben van elhelyezve a legmostohább körülmények köpött* Indokolt, h^gy egy gazdaságilag fejlődő ipari centrumnak, amelyben ** ipari fejlődéssel a kulturális fejlődés is lépést tart, történeti dokrmentuüei épp*« a» iratok elhelyezési lehetőségének hiánya miatt veszendőbe ne ranjenek. Hasonló a helyzet Szegedé* is, ahol a levéltáp Iratanyaga a városi taaáée épületében, és rzen kivül Öt egymástól távoltiő helyen találna'ó. Az e^yik legnagyobb bérel' raktárhelyiség a volt Pária! Áruház, amelynek áruházzá való vissaaállitc'sát a vámosi tanács régóta n«P**

a

»den tartja, Győrött a levéltár a tanácsi iptjeteken kivül még három helyen.ven elhelyezve, Megjegyzendő, hogy a váropl tanács épületeetR az üzemi konyha melletti ptsuterén nemiségben őrzik a város törtéretú. Ifttiöyagát, amelyneL patkányveszélytől való megóvása leküzdhetetlen nehézaége^bi Ütközik. Mindhárom levéltár esetében a nelyiségproMércák végltges megoldásai egy egy kb, 6 ezer köbméter befogadóképességű kisebb fotólaboratóriummal és leóivaségépekkel, továbbá köny-kGtőműheliyel ia felszerelt levéltár építése jelentheti, 3 '«*** köbméteres épület emelésével megoldhrtók a Veszpré mi Állami Levéltár belyifcéggond

t

jai és ugyanilyen épületre lenne szüksége a Salgótarjánban létetitendő" ííógréU megyei Állami Levéltárnak, /TelAnleg az anyagot Budapesten őrzik,/ A Székesfehérvári Állami Levéltár esetében ugyancsak a fentiekhez haaonló megoldásra van szükség, Pécset viszont a jelenlegi levéltári épület udvarában kellene egy 2 ezer köbméteres raktárhelyiséget épitani. A távlati terv szerint az iratanyag folytonos gyarapodása miatt a többi levéltárnál is számolni kell a raktárterület bővítésének szüksé^esoégfevel. A Levéltári Osztály elgondolást, szerint olyan - a levéltárral b'sezefügftó - heTyiségoket kell biztosítani, amelyeknek levéltári raktárrá való átalakítása megoldható s igy esetleg arra is lehetős^ nyílik majd, hogy munkassobák .ís kiállítás céljára alkalmas helyiségek czabaduljanak fel. Valamennyi levéltárban számolni kell" a régi elavult állványzat egy részének Ab, ?o ezer polcfolyóméter/ felújításával is.