Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Gyimesi Sándor: A helytörténetírás és a területi levéltárak / 85–89. o.

- 88 ­ka néven Ismert tevékenycég megfelelő levéltári változatának megteremtésére és alkalmazására. A Horváth Ferenc által javasolt kartonok. * a Szegedi és Szentesi Állami Levéltárak feltárási cédulái talán ebbe az irányba mutatná­nak s valószínűleg hasznosítani lehetne a lengyel levéltári tapasztalatokat is e téren. " H " Nehezíti a levéltárak munkáját az is, hogy a legtöbb vidéki levéltár nem rendelkezik megfelelő, külön kutatóteremmel. Ennek biztosítása és korszerű felszerelése, - amelyhez feltétlenül hozzátartozna egy mikrofilm­leolvasó, de esetleg egy, az elhalványult iratok olvasásához szükséges infra­vörös lámpa Is - alapvető követelmény ahhoz, hogy a helytörténeti kutatást az eddiginél jobban szolgálhassuk. A levéltárak helytörténeti munkájának másik részét a saját dolgozói által végzett kutató és feldolgozó munka alkotja. Ehhez mindeneke­lőtt a megfelelő személyi feltételeket kell megteremteni. Területi levéltára­ink jereszében két, gyakran csak egy tudományos dolgozó van, aki egyúttal rendszerint a levéltár vezetését is ellátja. Ilyen körülmények között termé­szetesen nehezen tudná elvégezni a levéltár a rá háruló irányító-, szervező és feldolgozó munkát. Nem is tudná a helytörténet minden ágát átfogni. Emel­ni kell tehát az egy-egy intézménynél dolgozó tudományos munkatársak számát - egy-egy vidéki múzeumban 6-8 is van! - s fokozni kell velük szemben a tu­dományos követelményeket. Gondoskodni kellene továbbá megfelelőbb munkafeltételekről is. Függetlenített helytörténész-státusok bevezetését múzeumi mintára nem tart­juk helyesnek. A levéltári munka során ugyanis olyan sok speciális ismeretre lehet szert tenni, hogy ez kárpótol a közvetlen tudományos kutatómunkától ez­által elvont időért. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb helytörténé­szek éppen a gyakorló levéltárosok. A kettőt elválasztani tehát aligha volna szerencsés. Ehelyett a helyes arányt kellene kialakítani a különböző munka­fajok között. Méltányosnak látszana például a kutatómunkának a munkaidő 5o %­ára való kiterjesztése, mint a muzeológusok esetében. Természetesen csak a­zok számára, akik ténylegesen hasznosítják is ezt. A kiadványmunka növelésé­nek jelenleg is van lehetősége, tehát csak a LOK eddig Is követett helyes gyakorlatának intézményes továbbfejlesztéséről lenne itt szó. Szükséges lenne az is, hogy - a múzeumi un. n B n-téma pénzek­hez hasonlóan - fényképek, rajzok, grafikonok készítéséhez, gépelési költsé­gek fedezésére anyagi támogatást is kapjanak a levéltárosok. Konzultációs lehetőségele teremtése, bizonyos számú kutatőcélu kiszállás költségeinek fe­dezése, egyes feladatok megoldására rendszeres céltámogatás szerzése lenne kívánatos. Másik feladatcsoportként » kiadási lehetőségek megteremtése jelentkezik. Mindenekelőtt a múzeumi évkönyvek mintájára levéltári évköny­vek kiadására van szükség. Azonkívül különböző kiadványsorozatok szervezése következhetne. Ezeket az Országos Levéltár kiadványainak mintájára a LOK szervezhetné. A LOK lehetne - a levéltárak összefogd szerveként - a helytör­téneti kutatás szervezését és irányítását országos szinten ellátó intézmény. + Levéltári Híradó, 1955. 287.1. *•+ U.o. 225. és kk.l.

Next

/
Thumbnails
Contents