Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Gyimesi Sándor: A helytörténetírás és a területi levéltárak / 85–89. o.
- 88 ka néven Ismert tevékenycég megfelelő levéltári változatának megteremtésére és alkalmazására. A Horváth Ferenc által javasolt kartonok. * a Szegedi és Szentesi Állami Levéltárak feltárási cédulái talán ebbe az irányba mutatnának s valószínűleg hasznosítani lehetne a lengyel levéltári tapasztalatokat is e téren. " H " Nehezíti a levéltárak munkáját az is, hogy a legtöbb vidéki levéltár nem rendelkezik megfelelő, külön kutatóteremmel. Ennek biztosítása és korszerű felszerelése, - amelyhez feltétlenül hozzátartozna egy mikrofilmleolvasó, de esetleg egy, az elhalványult iratok olvasásához szükséges infravörös lámpa Is - alapvető követelmény ahhoz, hogy a helytörténeti kutatást az eddiginél jobban szolgálhassuk. A levéltárak helytörténeti munkájának másik részét a saját dolgozói által végzett kutató és feldolgozó munka alkotja. Ehhez mindenekelőtt a megfelelő személyi feltételeket kell megteremteni. Területi levéltáraink jereszében két, gyakran csak egy tudományos dolgozó van, aki egyúttal rendszerint a levéltár vezetését is ellátja. Ilyen körülmények között természetesen nehezen tudná elvégezni a levéltár a rá háruló irányító-, szervező és feldolgozó munkát. Nem is tudná a helytörténet minden ágát átfogni. Emelni kell tehát az egy-egy intézménynél dolgozó tudományos munkatársak számát - egy-egy vidéki múzeumban 6-8 is van! - s fokozni kell velük szemben a tudományos követelményeket. Gondoskodni kellene továbbá megfelelőbb munkafeltételekről is. Függetlenített helytörténész-státusok bevezetését múzeumi mintára nem tartjuk helyesnek. A levéltári munka során ugyanis olyan sok speciális ismeretre lehet szert tenni, hogy ez kárpótol a közvetlen tudományos kutatómunkától ezáltal elvont időért. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb helytörténészek éppen a gyakorló levéltárosok. A kettőt elválasztani tehát aligha volna szerencsés. Ehelyett a helyes arányt kellene kialakítani a különböző munkafajok között. Méltányosnak látszana például a kutatómunkának a munkaidő 5o %ára való kiterjesztése, mint a muzeológusok esetében. Természetesen csak azok számára, akik ténylegesen hasznosítják is ezt. A kiadványmunka növelésének jelenleg is van lehetősége, tehát csak a LOK eddig Is követett helyes gyakorlatának intézményes továbbfejlesztéséről lenne itt szó. Szükséges lenne az is, hogy - a múzeumi un. n B n-téma pénzekhez hasonlóan - fényképek, rajzok, grafikonok készítéséhez, gépelési költségek fedezésére anyagi támogatást is kapjanak a levéltárosok. Konzultációs lehetőségele teremtése, bizonyos számú kutatőcélu kiszállás költségeinek fedezése, egyes feladatok megoldására rendszeres céltámogatás szerzése lenne kívánatos. Másik feladatcsoportként » kiadási lehetőségek megteremtése jelentkezik. Mindenekelőtt a múzeumi évkönyvek mintájára levéltári évkönyvek kiadására van szükség. Azonkívül különböző kiadványsorozatok szervezése következhetne. Ezeket az Országos Levéltár kiadványainak mintájára a LOK szervezhetné. A LOK lehetne - a levéltárak összefogd szerveként - a helytörténeti kutatás szervezését és irányítását országos szinten ellátó intézmény. + Levéltári Híradó, 1955. 287.1. *•+ U.o. 225. és kk.l.
