Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.

- 53 anuly azt mondja ki, hogy "A tanácsok általános irányítását és legfelsőbb felügyeletét az Országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja elJ» E törvény kihirdetése 1954 szept, 25-én megtörtént s ezzel életbe lépett a második tanácstörvény, amely a szélesebb körű demokratizmusnak adott hangsúlyt* Egyébként a törvény a tanácsok szervezeténél az alábbiakat ismeri: fővárosi tanács, megyei és megyei jogú városi tanácsok, Járási, járási Jogú városi, városi kerületi, továbbá községi tanácsok. Ilyen módon változás következett be a tanácsok szintjében is, valamint éB különösen egyes kiemelt városok szervezeti életében. Az uj tanácsok 1954 decemberében alakultak meg a novemberben végbement általános tanácsválasz

J

jások után, A továbbiakban az elméleti fejtegetések elhanyagolása mellett elsősorban a szervezeti, funkcionális változásokat és helyzetalakulásokat fogjuk ismertetni mindkét tanácsszervezet életében, miután a levéltári munkaterületet mind elvi, mind gyakorlati szempontból ezak a kérdések érdeklik, iíc.gy jelentőségű megállapítása az 1954,évi X,tv,-nek az a határozottan megfogalmazott gondolat, hogy /6,§,2,/ "A tanács vezeti a helyi társadaxmi, gazdasági és kulturális tevékenységet," Ebből a rendelkezésből logikusan következik, hogy a tanács és az általa irányított hivatali szervezet a történél;! fejlődés minden mozzanatát magában foglaló intézménnyé vált, amelynek iratai e legfontosabb dokumentációt képviselik a gazdasági és társadalmi megismerés utján. Még jobban aláhúzza ezt a törvényes megfogalmazást a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955, évi 11,sz, határozata, amelynek 1,pontja rög-' z

4

ti, hogy "A tanács, működési területén, a dolgozó nép egységes államhatalmát képviseli. Vezeti a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet, egyben közreműködik az országos Jelentőségű állami feladatok meg^alósitásában, az állami és társadalmi rend biztosításában,..,

w

| ez a rendelkezés jogosítja fel arra, hogy működési területén tevékeny nem tanácsi szerveket beszámoltathassa, amelyről különbeu a tanácstörvény 61,§,-a 1, pontja is megerrlékezik. Ugyanilyen szellerben intézkedik a 8/1955.M.T,/I1.13./ számú rendelet is, amely félreérthetetlenül kimondja, hogy "a tanács hatósága iciterjed működési területén minden személyre, szervre és tárgyra,.* Jogszabályokkal hatáskörükbe utalt ügyekben hatóságként járnak ul...

n /2,§./ Ezek a rendelkezések ösztönző jelentőségűek a gazdasági szervezőmunka és a kulturális nevelőtevékenység további elmélyítésére s a társadalom erőinek különböző eszközökkel történő összefogására. Mindezekből következik, hogy a második tanácstörvény jobban érvényre juttatta a szocialista demokratizmus követelményeit, a társadalom igényét, de ugyanakkor határozottabban érvényesitette a központi állami irányítás fokozottabb felelőssépét a szakigazgatási osztályok Irányításában. A már ismertetett törvényekből következik a tanácsok funkciója, amelynek első és leglényegesebb tétele LZ a tény, hogy a tanács a helyi politikának a párt irányítása alatt demokratikus elvekre és a széleskörű demokratizmusra épülő elvi meghatározója. Ez a frnkció az államhatalom gyakorlásának, tényleges birtoklásának kifejezője. Ennek szellemében határozzák meg különböző Jogszabályok, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi határosatok a tanács által választott végrehajtó bizottság vezetőinek jogkörét, felelősségét, maginak a végrehajtó bizottságnak es a szakigazgatási szerveknek működését. E-