Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.

zek a rendelkezések a fokozatos felelősség szellemében születtek meg a demokratikus centralizmus elvei alapján. "A tanácsoknál a - ízetéa municája a kollektív vezetés lenini követelményeinek, a párt irányításának érvényesítése alapján valósul meg, melynek konkrét megnyilvánulása a kollehtiv és az egyszemélyi vezetés helyes öezszekapcaolása," állapitotta meg Pallos Ferenc, 13 S ebben a tényben a szocialista demokratizmus lényege jut kifejezésre. Különösképen érvényesülnie kell ennek az elvnek és eszmének az ellenforradalom leverése és a személyi kultusz módszerének felszámolása óta bekövetkezett intézkedéseknél és politikai gyakorlatnál, amelynek egyik kifejezője többek között az 1957. évi IV, törvényis az államigazgatási eljárás szabályozásáról, amely "egységessé, szakszerűbbé, gyorsabbá tette az Ügyintézést, biztosította a törvényesség érvényesítését és a döntések megalapozottságát,". Mindezek alapján a valóság és igazság Összhangját juttatta kifejezésre a MDP. VII. Pártkongresszusa,amikor megállapította azt a tényt, hogy "a tanácsi rendszer jól szolgálja a nép ügyét és elnyerte a tömegek bizalmát." 5 Azóta ez az Ítélet még szilárdabb alapokat nyert s mind a VIII, Pártkongresszus, mind a különböző fórumokon s ezek között az Országgyűlésen elhangzott nyilatkozatok csal: megerősítették, hogy a tanácsrendszer megszervezése egész államrendünk életében a kibontakozás széles skáláját keltette életre; államéletünkben helyesnek bizonyultak azok az alapelvek, amelyek a két tanácstörvényben kifejezésre jutottak, természetesen a történelmi helyzet időközben bekövetkezett fordulatainak és alakulásának módosító szellemében. Egyre nagyobb jelentőségre emelkedik a szocialista országokban a tanácsi tipusu szervek munkája, növekszik a tömegek közvetlen szelepe a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt, A tanácstörvényeknek megfelelően alakult a tanácsok szervezeti hálózata

, amelyben időnkint nagyobb nagyobb változások mutatkoztak. Kétségtelen, hogy a hatáskör változása minden esetben a minőségi munkamegosztás egyik válfaját juttatja kifejezésre. Az államigazgatási tevékenységben, az államhatalmi funkciók gyakorlása közben nem érvényesülhet a megszilárdult állandóság csak akkor, amikor a történelmi feltételek maguk is állandósultak, vagyis sem a termelőerők állapotában, sem a tulaj dologi viszonyokban lényeges módosulás nem következett be. Ez pedig a fejlődő, rohammal hódító szocialista viszonyok között érthetetlen lenne, mert ellentétben állna az élet igényével és követelésével. Ez teszi indokolttá, hogy amig a kapitalizmus korában az államigazgatás struktúrája nem volt alávetve gyors változásnak, addig a szocializmus felé haladó átmeneti alapnak időnkint változó politikai és igazgatási szervezet felel meg, amely azonban a lényeges pontokban ceak továbbfejlődés, nem eltérés. Bennünket ezek a változások erőteljesebben érintenek, mert az iratok a változásokkal szintén módosulnak, miután más lesz az iratképző szerv, tehát a fondképző funkciója, az iratok természete, összetétele is. Mindenekelőtt leszögezzük azt az elvet, hogy a tanácsi államigazgatás életében két nagyobb fázist kell megkülönböztetnünk. Az egyik fázis 1950-1954 között alakult és élt, a másik pedig 1955 óta zajlik. Pontos időhatárt azért nem lehet megállapítani és rögzíteni, mert a csoportszámos ügyiratkezelés folytán az 1954, évi iratok nem szakithatók szét, de alapvetően a má-