Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.
un. a megalakulás illan^tában a régi államigazgatási szervezettel szemben - — a trrúcaokra eg; egészen uj tartalmat hordozó 1eladat várti a népnek közvetlen aservévé kellett v&lniok, kifejezésre juttatva a helyi érdekekot s azok összhangját az országos érdekekkel. Meg kellett sztintetniök a régi értelmű és eoker.or vagy károsan érvényesülő, vagy teljesen elhanyagolt \ un. önkormánysati élet tévedéseit, melyek elsősorban a helyileg uralkodó osztály érdekeit juttatták érveidre és folyamatosan alakitaniok kellett a helyi politika irányelveit és gyakorlatát. Ezzel váltak a tanácsok a régi önkormányzati szervekkel s aEok elvi irá-iyitásával ellentétben az uj tartalmú önkormányzat minőségileg fejlettebb, szocialista tipusu hatalmi szervezetévé. Félreértésre adna alkalmat, ha éppen egy levéltári dolgozet mindjárt nem utalna arra, hogy a történeti fejlődés során a régi önkormányzatok államigazgatási tevékenysége sok jót és hasznosat alakitott ki. Korántsem szabad egyoldalúan állást foglalnunk a régi, burzsoá igazgatási szervek tevékenységének minden vonatkozásában. Ez szektás Ítéletre vezetne s nem felelne meg a történeti igazságnak. Viszont a kérdés egészét kell figyelemmel kísérnünk ée ennek alapján az eszmeiségnek lényegét szem előtt tartanunk. Ilyen szemlélet mellett látnunk kell azt, hogy a burzsoázia idején kényszerből, akaratlanul, a helyzet objektív követelményei miatt a sok megszületett haladó érték és a sok megformált haladó elgondolás legföljebb torzán valósulhatott meg. Az az elég nagyszámú közalkalmazotti gárda, amely látta a kizsákmányolásból eredő hibákat s észlelte saját bfrén is, az uralkodó osztály minden tarttleten jelentkező elnyomó funkcióját, nem emelhette fel szavát, vagy ha megtette, éreznie kellett annak minden következményét. Kezdeményezések születtek,az államigazgatás akkor is kereste a racionális kibontakozást, de lényegében minden megvalósult kezdeményezés alapvetően az uralkodó osztály érdekeinek és nem a nép elnyomott osztályai és rétegei érdekeinek lett kifejezője. A társa- • dalmi rendszer egésze ezt objektíve Így vonta maga után. Ennek elismerése mellett kell látnunk azt a felmérhetetlen különbséget, amely a tanácsszervezet megalakulása -".tán tűnt elénk 195o óta. "A tanácsi szervezet a proletárdiktatúra egész mechanizmusának egyik része", állapította meg Beér . 8 Emiatt a proletariátus megerősödésének folyamata, a munkás-paraszt szövetség alakulárInak fázisai kifejezésre jutnak a tanácsrendszer életének egyes mozzanataiban s természetesen az iratokban is. A tanácsok fölötti főfelügyeleti jogkört a 37/1953.M.T./VII.23./ számú rendelettel a Minisztertanács vette át a B.M.-től. Ez e-tanácsok irányításában elvileg és gyakorlatilag egyaránt nagy változást jelentett. De az élet fejlődése még nagyobb változásokat érlelt. Az 1957ben már vitathatatlan munkáshatalom, a tulajdonviszonyokban négy év alatt bekövetkezett nagy méretű változások, a munkás-paraszt szövetség mind erőteljesebb szélesedése és sok más tényező szükségessé tették, hogy az első tanácstörvényt az országgyűlés módosítsa. Ezt megelőzőleg az MgP 1954 május 84-én összeült III. Kongresszusa meghatározta a tanácsszervezet módosításának alapelveit, az uj tanácstörvény eszmei kiindulópontjait. 9 A párthatározatnak megfelelő szellemben született meg az 1954. évi X. törvény, amely megállapította, hogy "a tanácsok, az államhatalom helyi szervei és tgyben a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei csupán a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve..." lo Ebből következik a hivatkozott törvény 4.§.-nak /!/ pontja,