Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.
51 hatalom hivatalaiban ie - dolgozó egyének legtöbbször nem értik meg az iratok fontosságának és gondos megőrzésének követelményét. Valóban, sok kívánnivaló van e téren és "intenzív népnevelő munkára lenne szükség, hogy az iratanyag értéke, jelentősége a köztudatba menjen." 3 Mindezek miatt fokozottabb figyelemmel kellene minden eszközt felhasználnunk az iratok vódelrae érdekében, -o-o-o-o• \z iratokat létrehozó tanácsi szervezet A tanácsi szervezet nem a burzsoá államigazgatás szervezeti kereteinek továbbfejlesztése és minőségi átalakítása után jött létre, hanem a felszabadulás után megváltozott gazdasági és társadalmi élet talaján forradalmi utón kibontakozott fejlődés eredményeként, mint az ellenforradalmi burzsoá diktatúra szervezetét elsöprő uj államalakulat. Ez az államalakulat természetesen magában hordozta a haladó hagyományok átmenthető eredményeit és célkitűzéseit, de mind tartalmában, mind szervezeti felépítésében uj volt, ujtipusu történelmi képződménynek tekinthető. * Az első alkotmányjogi intézkedés a tanácsok megszervezéséről maga az 1949. évi XX, törvény: "A Magyar Népköztársaság Alkotmánya" cimet viselő törvény volt. Ennek V, fejezete /3o.§.l.pont/ mondotta ki, hogy "Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a városi tanács, a f községi tanács, a városi kerületi tanács." A 2. pont felsorolja a tanácsok jogait és kötelességeit. Az Alkotmány elvi jogszabályozó intézkedései után született meg as első tanácstörvény, az 195o. évi I. törvény, amelynek végrehajtásaként már májue 18.-án napvilágot látott a 143/195o.M.T,számú rendelet a tanácsok felállításáról, a szervezéssel összefüggő munkálatok üteméről. 5 A rendelet szerint 1^5o. június 15-én kellett megalakítani az Ideiglenes megyei és budapesti városi tanácsot, augusztus 15-én a városi, járási, kerületi tanácsokat, október 22-én pedig a községi tanácsokat. Utóbbiak egybeestek az általános i-anácsválasztások időpontjával, amelyeknek lezajlása után a -végleges tanácsok megszervezése megtörténhetett és gyakorlatilag meg is történt. Ezzel a ütemtervvel következett be az a nagy jelentőségű átalakulás az államhatalom szerveinek életében és az államigazgatás területén, amely a szocialista államélet alapjíait megteremtette és a proletárdiktatúrának érvényesülését biztosította. ' Látható volt az eddigi fejtegetésekből, hogy az ujtipusu államigazgatási szerveze J a felszabadulás ténye által bekövetkezett Változások alapján a marxi-lrnini párt irányítása alatt fokozatosan, de rohamosan bontakozott ki. A levéltárakban őrzött küinböző szocialista igazgatási szervezetek történeti alakulása mutatja legjobban,milyen kísérletek és próbálkozások tették lehetővé a tanácsi orma életrekeltósét s milyen harcok, a támadások és ellentámadások milyen szívóssága kisérte az uj formák megszilárdítását. Az osztályharc éles küzdelmei alapvetően egyetlen célt szolgáltak: megvívni a dolgozó nép nagy csatáját a kizsákmányolás ellen s ezt a csatát az államhatalom és államigazgatás síkján is végigküzdeni. A hosszú félóvtizedes küzde lemnek gyümölcse volt a tanácsszervezet.
