Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komoróczy György: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái / 49–74. o.

- 5o A tanácsok működését, szervezeti formáit, tartalmát oly sok £& gazdag tanulmányanyag foglalta Össze, hogy e téren levéltári szempontból nem sok ujat mondhatunk. Viszont szükséges, hogy a levéltártudomány a maga sajátos eszközeivel megvizsgálja a tanácsrendszer állami életének problémáin belül jelentkező irattani, iratkezelési, iratőrzési, ügyintézési feladatok akár egészét, akár részletkérdéseit. Messze elmaradna a tudoraányos kutatás általános igényeitől a levéltártudomány, ha nem fordítana már most figyelmet ezekre a kérdésekre. Érdekes ellentmondásra kellene felhívnunk a figyelmet a tanácsrendszer iratkezelésével összefüggésben. Az általános tudományos fejlődés, az újkori irattári problémák igénye

. ós a levéltári munka körében megjelent tanulmányok mennyisége és sokszor minősébe ugyanis mintha ellentétes irányban jelentkeznének. Ezzel kapcsolatban rá kexl mutatnunk arra, hogy amilyen gazdagnak indul különösen 1957 óta a tanácsok államelméletét és állampolitikai tevékenységét feltáró tudományos szakirodalom; amilyen széles horizontú a tanácsok kialakulását és szervezeti formáit vizsgáló tudományos kutatás, a történeti változásokat néző megfigyelés, épp olyan szegényes az iratkezelésre utaló levéltári tanulmányok sora. A tanácsok szervezeteiben működő gyakorlati emberek tudományos elmélyültseggel megirt tanulmányain kivül elsősorban az államelméleti és államjogi problémákkal foglalkozó jogtudományi tanulmányok gazdagsága mellett a történettudomány is most kezd eryre jobban érdeklődni a tanácsok fejlődésének, kialakulásának, változásainak egyes kérdérei iránt. Méltó te.hát, ha a levéltártudomány is kísérletet tesz legalább kezdeti fokon egy olyan lépésre, mely a tanácsi iratkezelésből irattani feladatok leszűrésével foglalkozik. A forradalmi államhatalom gyakorlati tevékenységének lecsapódása az iratokban izgató és égető kérdés, s ha ez ma még nem tárható fel teljes szélességében, mégis irányvonalak kidolgozhatók és rögzíthetők, hogy az elveket tovább lehessen építeni a jövő munkája során. Előre védekeznünk kell olyan látszat ellen, mintha jelen esetben teljeskörü Összefoglalást kívánnánk nyújtani a tanácsigazgatás munkájával összefüggő irattani problémákról. Korántsem! Jelen dolgozat nem tűzte ki céljául sem azt, hogy államjogi kérdéseket érintsen, sem azt, hogy a tanácsi igazgatás hivatali rendjének tartalmát mélyrehatóan vizsgálja, csupán az iratok felállításának rendszerével kivan foglelkozni s ennek rendeli alá a fondképzésről elgondolt fejtegetéseit. Nem várható tehát a dolgozattól, hogy most minden olyan kérdésre feleletet adjon, amely a levéltári hálózat munkásait izgatja és érdekli. A tanácsi igazgatással csak annyiban foglalkozik, amennyiben az iratképzés annak a tevékenysége során jött létre s a levéltárat elsősorban az érdekli, milyen történeti értékű forrásanyaggal hogyan kell megismerkednie, azt hogyan kell kezelnie, tehát "milyen elveket valósítson meg az iratanyag levéltári őrizetbe vétele után. Csak másodsorban tér ki a tanácsi munkában jelentkező iratkezelési és szervezési-problémákra, mert ezek ismeretét megköveteli a levéltárakba kerülő iratanyag megfelelő rendszerének, a rzaMlyos iratkezelésnek helyet? kiépítése. Vitán fölül álló tétel, hogy a hivatal munkájának egyes mozzanatai a. jövő számára a hivatali irattárba kerülő iratokon rögzítődnek. Sajnos, bármennyire igaz tétel, a hivatalokban - éc szomorú, hogy az állam-