Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komjáthy Miklós: Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára okleveleinek lajstromozása, regesztázása / 36–48. o.

37 forráskiadványok, amelyek Mohács előtti iratokbői kivonatokat is közöltek, vagy szinte teljes egészükben ilyen kivonatokat publikáltak, igyekeztek a kivonatkészitesnél követett eljárásukat elvezerüen is indokolni. /így legutóbb Mályusz Elemér Zsigmondkori Öklevéltára I. kötet. Budapest, 1951, VIII. 1. és Kumorovitz L. Bernát Veszprémi Regeszták Budapest, 1953. lo.l./ Borsa Iván "A középkori oklevelek regesztázása" cimü tanulmánya egyenesen azzal a céllal Íródott, hogy a Kölcsey család okleveleinek konkrét példájával is megvilágosítva, az oklevelek közlésére vonatkozóan általánosítható szabályokat adjon. /Levéltári Közlemények, 1946. évi. 47-7o. 1./ Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója a múlt évben a túlságosan egyéni szinü, éppen ezért nem egységes regesztázási gyakorlatot egyöntetűbbé, egynemübbé kívánván tenni, elrendelte, hogy a Diplomatikai Levéltár iratairól készülő kivonatokat előrenyomtatott Űrlapokra Írják. Egyszersmind megbízta Ila Bálintot és Komjáthy Miklóst, hogy az űrlapok adta keretek között regesztázási munkájukat igyekezzenek közös nevezőre hozni, majd ennek megtörténtével az alulírott, az Így kialakult gyakorlatot, elsősorban Ila Bálint többévtizedes,gazdag tapasztalatait, kljegecesedett szempontjait alapul véve, a további regesztázási munkát irányító utasítástervezetet készítsen. Az utasítástervezet elkészült. Azt a főigazgató, Bakács István és Borsa Iván osztályvezetők, mint akik maguk is hosszú időn át végeztek efféle munkát s problémáival elvezerüen is foglalkoztak, gondosan áttanulmányozták, észrevételeiket közösen megvitatták. Az utasítástervezet irásbafoglalója a tervezetet a vitán kialakult álláspontnak megfelelően átdolgozta. Az Így átdolgozott tervezet kerül most a Szemle olvasói eié. Azzal a céllal, hogy levéltáros kartársaink s más történészek és levéltári kutatók is hozzászólhassanak főképp abból a szempontból, hogy a kivonatok érdemi része, az űrlapok tárgyrovata, 111. annak kitöltésére adott utasítás megfelelő-e. Nem lesz-e tulbő, vagy esetleg tulszükszavu az igy készülő regeszta? Milyen ujabb szempontok figyelembevételét tartanák kívánatosnak, 111. mily szempontok elejtését? Nézzék meg az űrlap többi rovatait is. Egyesek talán tulaprólékosnak tartják az ezek kitöltésére adott utasítást. /A gyakorlat azt bizonyltja, hogy csak az igen részletes szabályozás biztosítja a lehető egyöntetűséget./ Érvényesítsenek didaktikai szempontokat is: alkalmas-e az utasitástervezet arra, hogy az utánunk következő levéltárosnemzedék ennek alapján készítsen középkori oklevélkivonatokat. Az utasítástervezetnek azokat a pontjait, amelyeket a tervezetet megvitatok, vagy akár csak e sorok Írója is problematikusnak éreztek, párszavas kommentár kíséri. Azt a levéltári segédletfajtát, amely a Diplomatikai Levéltár regesztáinak, 111. katasztereinek folytatásaképp a mostani utasítástervezet elvei, ill. előírásai szerint készül majd, Ember Győző /"A levéltári segédletek". Magyar Országos Levéltár Kiadványai. IV. Levéltártan és Történeti Segédtudományok. 1. Budapest, 1958. 78. és köv. 1./ lajstromnak nevezi. Általánosságban utalván ezzel a lajstrom céljait, tartalmát stb. meghatározó tanulmányra, meg kell jegyezni, hogy a segédletet kartotékszerüen, negyedivbe hajtott papírra kell Írni, mint irták eddig, mig az előre nyomtatott űrlapok nem rendszeresittettek, a regesztákat és katasztereket,/Mégpedig ugyancsak, mint eddig, három példányban: egy példányt a jelzetrendi, egyet az Időrendi sorozat számára, egyet pedig tartalékpéldányként./ A segédlet tehát formája