Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komjáthy Miklós: Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára okleveleinek lajstromozása, regesztázása / 36–48. o.
38 szerint lajstrom, a lapok pedig, amelyekre az egyes iratokról késsülő, tartalni kivonatok kerülnek, lajstromlapok. A továbbiakban est a külsődleges fogalmat /lajstromlap/ az e£iigi regeszták, ill* kataszterek tartelmi fogalmának megjelölésére, illetve a helyett hrsználja as utasítástervezet. Magát a ecgédletfajta készítésének müveletét pedig lajstromozásn ak imv««i. AZ utasítástervezet egyes tételeinek kifejtése során, ha a szükség ugy kívánja, szóbajönnek a segédletfaj régebbi /regeszta, kataszter/ és mai formája /lajstromlap/ Vösti különbségeit is. X/ A Diplomatikai Levéltár mindene vés iratáról lalstromlanot kell készltaJsa* Tehát nem csupán a szoros értalewbeA -vett oklevelekről, b-anem az ÖsszeÍrásokról, urbáriumokról, vagyonleltárakról, jegyzékekről, levelekről Stb,, azaz mindarról az iratról, amelyet a magyar köz- és magánélet 1526, deeem'jer jl-éig kitermelt, s amely az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának őrizetébe került, A Diplomatikai Levéltárban eredeti iratokon kivttl egykorú, későbbi századokból származó is molern, egyszerű és hitelus másolatok is vannak, Sot mindeme változat fényképmásolata la előfordul a gyűjteményben, Mag'.tól értetődik, hogy nemcsak as eredeti darabokról, hanem ezekről a másolatokról és a Moh'cs előtti okleveles gyakorlat természetéből következően, az egyes oklevelekben /tekintet nélkül arra, hogy eredetiben, vagy másolatban maradtak fenn/ átiit oklevelekről Is kell lajstromlapot készíteni. Mégpedig mind a teljes szövegükben, mind pedig a kivonatosan átirt oklevelekről, /Függetlenül attól, hogy a szöveg eredetiben, átírásban, másolatban stb, maradt-e fenn, természetesen, mindegyikről külön-külön laj«tromlapet,/ Kivonatos szövegű átírásnak kell tekintetnünk iratok egyszerű említését is, hí. az irat kibocsátója és - legalább évnyi pontossággal - kelte is megállapítható. Amikor tehát ast ..wndottuk, hogy a Diplomatikai Levéltár mindenegyes iratáről lajstiomlapot kell készíteni, akkor iratokon az iratokban megőrzött régebb iratszövegeket is értjük, Ra egy irat /ebben a vonatkozásban, Mohács előtt, szinte kizárólag csak oklevelekről lehet sző, tehát ha egy oklevél/ szövege, amelyről akár eredetijéről, aki*' másolatáról stb, már készült lajstromlap, kérőbb /a Diplomatikai Levéltárnak akár ugyanabban az állagrészében, akár más állagrészében/ valamilyen formában újra előkerül, s ha erre a lejströmlap készítője emlékezik, akkor az utóbb előkerült darabról is ugy Írja meg a lajstromlapofe, mint akármelyik más iratról, 111. iratszövegről, A lajstromlap alább jellera1/ Ember Győ-ső alapvető munkájában /az i.h./ nem tesz különbséget lajstrom és lajstromlap között, B sorok Írója azonban ugy vélii c disztinkciót feltétlenül meg kell tenni. Nézete ezerint, egyébként is, az uj elnevazés Aajstrom/ e régivel /regeszta/ szemben e segédletfajtának inkább külsőleges, mintsem tartalmi jegyeiből deriválódott. Éppen ezért a maga részéről nyílt, vitatható kérdésnek tártját nem lenne-e helyesebb megtartani a segédletnek belső szempontokkal jobban indokolható, légi elnevezését /regeszta/? /Az utasitástervezethez néhány lajstromlap- /regeszta-/ minta csatlakozik,/
