Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Pérotin, Yves: A "Records Management" és az amerikai levéltárak / 1–36. o.
- 7 Két évvel később /2o/ a vizsgálat több mint 15oo kilométer mennyiségű szövetségi iratanyag létezését mutatta ki. ugyanakkor egyre több selejtezési Javaslatot vizsgáltak felüli az előterjesztett javaslatok 97 #-át Jóváhagyták. Ebben a korszakban lobbantak fel a közigazgatási iratok selejtezési szempontjaival kapcsolatos elvi viták. Ezek a viták később is folytatódtak /21/| a viták során szembekerültek azok az amerikai levéltárosok, történészek és közigazgatási azakemberek, akiknek a véleménye szerint a történetírás, valamint a gazdasági, társadalomtudományi stb. tanulmányok érdekében tul sok dokumentumot gyakorlatilag soha sem őriztek meg, azokkal, kiknek véleménye szerint a selejtezéseknél szem előtt kell tartani iratok megőrzésének költségeit is. A viták során kialakultak a selejtezés szempontjai és tisztázódtak az elvi alapok, amelyek végül Schellenberg doktor The appraiaal of modern public records olmü tanulmányában /22/ nyertek megfogalmazást. A Jelentősebb iratmegsemmisítéseket javasold tábor végül is győzedelmeskedett és jórészt ennek a ténynek tudható be,hogy a selejtezéseket később szélesebb körre is kiterjesztették. Ennek ellenére merő tévedés volna a selejtezésekkel kapcsolatos kezdeti tul konzervatív álláspont rovására Írni á Szövetségi Levéltárnak 195o-ben bekövetkezett válBágát. Ha már 1938-baa 97 % helyett a e««rvek által javasolt selejtezések 99.9 Jfr-4t engedélyezték volna, mint azt Öt évvel később megtették /23/t a Szövetségi levéltár raktárai cBaknera ugyanabban az időben éppúgy imgteltek volna; ha még a második világháború előtt meg is szervezték volna a széleskörű selejtezéseket, mint azt később megtették, az elkerülhetetlen zsúfoltságot megelőzni akkor sem lehetett volnax a records centere '-ek jelenlegi anyagának és a Szövetségi Levéltár anyagának Összehasonlítása erről mindenkit meggyőz. De ezzel már is elébe vágtunk az eseményeknek. • • Az 1939« költségvetési évben a Szövetségi Levéltár legégetőbb gondja már nyilvánvalóan a zsúfoltság volt. A 3oo kilométer mennyiségű iratanyag elhelyezésére alkalmas épületbe 2o kilométer terjedelmű iratanyagot szállítanak be az év folyamán, Így az állomány mennyisége 65-re emelkedett. A selejtezések az érdeklődés középpontjába kerülnek; néhány szerv iratmegőrzési rendazerének /record-keeping / tanulmányozása révén megpróbálták a selejtezési munkát ésszerűsíteni olymódon, hogy a szervekkel egyetértésben a különböző iratok általános megőrzési határidejét feltüntető Jegyzékeket /schedules / 2 ^ állítottak össze. Sőt, az 1939 augusztus 5-én megjelent törvény kiküszöbölte a selejtezések engedélyezésénél a kongresszusi ülésszakok közötti Időben keletkező késedelmeket; a törvény felhatalmazta ugyanis a levéltárat arra, hogy azon iratkategóriák kiselejtezéséhez, melyek megsemmisítését korábbi javaslatai alapján már engedélyezték, a parlamenti szünetekben hozzájárulhasson. 194o-ben a schedules-rei-Aszer tovább fejlődik, miközben a levéltár további 17 kilométer terjedelmű anyagot vesz át. 1941-ben 27 kilométer a gyarapodás. A Szövetségi Levéltár iratainak mennyisége eléri a llo kilométert; minthogy azonban a levéltár raktárai még nincsenek teljesen felszerel1/ records centere * átmeneti raktár /szósserint: iratközpont/ 2/ schedules * a magyar selejtezési Ügykörjegyzék megfelelője /szóezerint: jegyzék, táblázat/ i
