Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Pérotin, Yves: A "Records Management" és az amerikai levéltárak / 1–36. o.

ve, a rendelkezésre álló férőhely f-leréaz* már •*gt«it. A nyugtalanságot as a tény is fokozta, hogy moat már a Washingtonion kivül működő szöveteégi ezervek iratai iránt ÍB érdeklődni kezdtek és vgy vélték, hogy esek mennylaéga eléri a főváros területén mükíMo szervek iratainak terjedelmét. A kérdés megoldása érdekében különféle intézkedéseket tettekí engedélyt adtak /az 194o szeptemberi törvényho^*/ bizonyos iratkategóriák mikrofilmezésére, bár nár nWeor tudták, hogy sajnos ai

crofllmlng la not p

snaces?

37 megpróbálkoztak as irattultermelés és az utólagos elkülönítést /selejtezést/ megnehezítő helytelen rendszerezés gyökeres orvoslásával; szervek kérésére reoords programs

2/fokat állítottak Össze; s végül tovább fejlesztették a schedules-rendezert. Tervbe vettek - anélkül azonban, hogy ^egvalóaitották volna - néhány kitűnő intézkedést, melyek megvalósítása később az 5o-es évek fellendülésére vezetett* így tervbe vették egy nagy befogadóképességű épület igénybevételét az időszaki megőrzést igénylő iratok tárolására és végűi átmeneti szövetségi raktárak létesítését vidéken, 1942-ben az Egyesült Államoknak a háborúba történt belépésével a helyzet kritikussá vált. Miközben a Szövetségi Levéltár dolgozóinak létszáma megcsappant és feladatai megnövekedtek /rengeteg közigazgatási jellegű tájékoztatást kellett adnia a Levéltárnak/, hatalmas mennyiségű iratanyag Özönlött raktáraiba, mert helyet kellett bizteaitani az újonnan létesített háborús szerveknek. 5o kilométer mennyieégü iratanyag zúdult a levéltárba, és az egy év alatt 5o >>~kal megnövekedett iratok mennyisége meghaladta már a 15o kilométert. A lázas sietséggel készülő és szintén a Szövetségi Levéltárat fenyegető iratok látványa a szakemberekben nyugtalanságot keltett, amit szemérmesen igy fejeztek ki* What it will beat the end of the war. is not pleasant to contemolate

. Egyedül a distriot of Columbia 4/ 33o kllométer mennyiségű iratot termelt évenként. Az öeozes iratok mennyisége - mely 1936-ban looo kilométer volt - 2ooo kilométerre növekedett. A helyzet kétségbeejtőnek látszott, a Szövetségi Levéltár azonban nem adta fel a reményt s további erőfeszítéseket tett. Támogatást kapott a levéltár maguktól a közigazgatási szervektől, melyeket kezdtek elárasztani saját termékeit sok szerv recorda offlcers-t jelölt ki, töboé-kevésbé hivatalos jellegű értekezleteken és bizottságokban több tárca szakestberei tanulmányozták a helyzetet. A levéltártól a helyes fiiing és selejtezési elvek megvalósítása érdekében uj recorda programo-okkldolgozását kérték, 1943-ban a kérdés már óriásivá dagadt. Ujabb 3o kilométernyi anyaggal gyarapodva, a Szövetségi Levéltár raktárait aár csaknem megtelteknek lehetett tekinteni. Valóban, további 4o kilométernyi anyag ueszállitása után 212 kilométer lett a levéltár állománya, bár az ép

f!

let felszerelése még be sem fejeződött. Ettől függetlenül igen aktivan dolgoznak a recorda programsok összeállításán. A következő költségvetési éw*n, az 194>. júliusi fe

deral dlsposal act 5

' révén tovább javulnak a selejtezési eljárás szabályai: a ja1/ mlcrofilnlng In not panacea - a mikrofilmesés nem csodaszer 2/ recorda p

roftrama • iratkezelési munkarend, müvelet terv 3/ What it v

ili beat the... Hogy a háború végén mi lesz, arra még gondolni sem jó 4/ !^srJ..cJLof_JlolumbJ

:

a » a Colurcbia-i körzet 5/ federal disposal act • a szövetség kormány rendelete