Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Az ülésszak rövidített jegyzőkönyve / 54–65. o.
* 55Sabbe a flamand uradalmaknak a Franciaország elleni forradalom alkalmává törtónt elkobzására vonatkozó középkori fondók fontosságát hangsúlyozza. /Pl. 13?P ban a Cassel-i csatát követő birtokelkobzás, amellyel H.Pirenne is' foglalkozott, vagy az 1382-i fölkelés utáni elkobzás./ Ezek a számadási iratok a gazdálkodásra, a települések szétszórtságára, a növénytermesztésre, az állatállományra stb. vonatkozóan tartalmaznak értékes adatokat. B ordonau elmondja, hogy az egykori amerikai spanyol gyarmatok agrártörténetére - elsősorban Kubára - vonatkozóan a Los Archivos y la História de la Agricultura cimü útmutató tartalmaz adatokat. Ezt az útmutatót Matilla állította össze a Kerek Asztal konferencia kérdőive alapján és a Spanyol Levéltárak és Könyvtárak Igazgatósága kiadásában jelent meg. A kiadvány néhány példányát az értekezlet résztvevőinek rendelkezésére bocsátja. Braibant a XIV. és XV. századból származó szavojai* várbirtok-fondok jelentőségére hivja fel a figyelmet. Pérotin az egyházi birtokokra vonatkozó fondók jelenlegi őrzési helyére vonatkozólag kér felvilágosításokat. Johnson elmondja, hogy Angliában ezek a fondók általában az egyházi szervek kezelésében maradnak. Kerkkonen közli, hogy a középkori püspöki levéltárak legnagyobb része Finnországban elpusztult, Svédországban azonban megőrizték a püspöki birtokokra vonatkozó dokumentumok másolatait, igy az egyházi adókra vonatkozó iratok másodpéldányait, stb. Bekény elmondja, hogy Magyarországon az egyházi levéltárak magánlevéltárként az egyházak kezelésében vannak, de az állami levéltárak segédkezet nyújtanak e levéltárak munkájához. Az állami levéltárakban csak a II.József által feloszlatott ós a II. világháború után megszüntetett szerzetesrendek levéltárai találhatók. Sabbe két érdekes egyházi forrásra hivja fel a figyelmet: a Belga Királyi Könyvtárban található a XIII. századbeli régi Audenarde-i SK számadáskönyv, az Anvers-i üllami Levéltárban pedig egy rajzokkal diszitett leltár, melyet egy ciszterci-rendbeli apáca'állitott össze. Emlitésreméltő még Mórodé herceg és Arenberg herceg világi levéltára, melyek a XVI. századtól kezdődően tartalmaznak gazdag agrártörténeti adatokat. Emliti végül a mesterséges legelőket, melyek szintén a forradalom és a császárság alatti francia megszállás idején tűntek fel Belgiumban. Braib ant a mesterséges rétek kérdését a szabadlegelők és a kettős és hármas vetésforgók kérdéséhez kapcsolja. Az agrárforradalom ilyen módon gyakorlatilag mintegy harmadával megnövelte az ország termő területét. Erre vonatkozó fontos dokumentumok a magánlevéltárakban /pl. az Ormesson 1 család levéltárában/ találhatók. Bordon au a Medinasidonia család levéltárát illetően a főtitkári beszámolóban felvetett kérdésre válaszol: ez a levéltár ma is a család kezében van, s a család csak néhány dokumentumot adományozott a Simancas-i Levéltárnak. Sabbe a kettős vetésforgó fontosságára mutat rá. a juhtenyésztés s közvetve a posztógyártás szempontjából. Minthogy a városok "a földmüvelés szempontjából * Szavoja: Délkelet-franciaországi tartomány ** Város Kelet-Flandriában
