Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.
- 37 II, rész A LEVÉLTÁRI ÉPÍTKEZÉSEK LEGÚJABB EREDMÉNYEI NÉHÁNY ELŐZETES MEGJEGYZÉS Az 1956-ban Firenzében tartott nemzetközi Levéltári Kongresszus egyik $Jí se a levéltári építkezésekkel foglalkozott. Andersson ur beszámolóját, valamint |íz azt követő viták szövegét az Archivum 1958. évi száma közölte. Ugyanebben a számban - majd az ugyancsak 1958-ban megjelent következő számban - több cikk és monog rafia is foglalkozott ezzel a témával, de ugyanakkor más levéltári folyóiratok iÉ közöltek hasonló tárgyú tanulmányokat. De azóta is több uj levéltári épületet terveztek meg és építettek fel, I e kérdésről állandóan ujabb tanulmányok jelennek meg.-öt esztendő után, ugy véltük hasznos lesz, ha a Kerek Asztal résztvevőit a jelenlegi helyzetről tájékoztatjuk Mindazonáltal, néhány olyan ország, amely nyolcadik konferenciánk kérdőívének az agrártörténet levéltári forrásaira vonatkozó kérdéseire adott választ, a "levéltári építkezések legújabb eredményei" cimü témakör kérdéseit figyelmen kivül hagyta /Kuba, Finnország, Törökország, Csehszlovákia/. A NSZK-ban a Marburg-i levéltár nem adott választ erre a kérdéscsoportra. Az Egyesült Államok Levéltárosegyesülete ugyancsak mellőzte ezt a témát, a holland levéltárigazgatóság viszont /mely a kérdőiv első részére vonatkozóan nem közölt semmi V, az építkezések problémáival kapcsolatos válaszát közölte velünk. Másfelől, Luxemburg csak összefoglaló, globális választ adott: az állami levéltárnak még nincs saját épülete, de a tervezéssel már foglalkoznak. Izrael és Rajna-Pfalz sem adott részletes választ, az általuk mondottakat azonban jelen beszámolónk egyes részleteinek kidolgozásánál fel tudtuk használni. Sajnálatos, hogy egyesek a túlzott szerénység hibájába estek. 1958 után szerzett tapasztalataik nem lévén, ugy vélték, helyesebb, ha egyáltalán nem tájékoztatnak afelől, hogyan is áll gyakorlatilag náluk a levéltár épitkezésének problémája Aiszen alig van ország, ahol ilyen munkák tervezésével, legalább hosszú távon, ne foglalkoznának/. Az ilyen válaszok megfogalmazói némely esetben csak azt a kiábrándult megjegyzést tették, hogy náluk az itt vagy amott nemrég elkészült épületek egyáltalán nem megfelelőek; ezekből a válaszokból azonban azt látjuk, hogy erről a kérdésről jól megalapozott saját véleményük van ugyan* de ezt nem tartották érdemesnek velünk közölni. Mások viszont ugy vélték, hogy elég lesz, ha a technikai ujitások felől tájékoztatnak, holott a ma már klasszikusnak tekinthető technikai módszerek elterjedése önmagában véve is újdonságnak számit. Voltak azután olyanok is, akik az elgondolásokat, a terveket a gyakorlati tapasztalatokkal együtt ismertették. így járt el például Dánia: válaszában mind a megvalósított levéltári épületrész /a Viborg-i területi levéltár fióképülete/, mind a tervezett épület /a Koppenhágában lévő Seeland-i területi levéltár fióképülete/ szerepel. /Mindkét esetben az 1890-es években épült levéltári épületekhez csatlakozó szárnyépületről van szó; az uj helyiségek 22, illetőleg 42 iratkilomótert fogadnak majd magukba./ A jugoszláv válasz szintén uj állami levéltári épület tervét ismerteti. Erre az épületre /amely 42 folyókilométer iratot fogad majd be/ vonatkozó részleteket más helyen fogjuk majd felhasználni.
