Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 36 AZ AGRÁRTÖRTÉNET SZEMPONTJÁBÓL FIGYELEMBEVEENDŐ EGYÉB FONDOK E tárgykörben elsősorban a vízügyekkel kapcsolatos levéltári fondokat ,'bihlitik: források használata, öntözés, árvíz elleni küzdelem. Angliában, a koraköz o> kortól kezdve a Commi

ssions of Sewers tevékenykedett néhány körzetben, levéltári anyaga részben a grófságok levéltárai, részben a Drainage authorlties és a River Boards megőrzésében van; utóbbiak a Sewers utódai. Hollandiában a Vízügyi Igazgatóság kerületi levéltárai szintén a középkorig visszamenőleg őriznek anyagot. Franciaországban az ancien régime /feudális kor/ óta a viz- és erdőügy kérdései egymással kapcsolatosak. Magyarországon a vizszabályozással foglalkozó szervek, valamint az árvizvédelmi társulások dokumentumait a XVIII. század óta őrzik. Említik még a mezőgazdaság szociális vonatkozásait is, a közmunkákra történő kisajátításokat, stb. A nagy fondcsoportok szempontjából, a dán válasz kiemeli a katonai fondokat, nevezetesen a toborzások iratait, mert 1790 óta ezek teljesebbek, mint az összeírások. Mint speciális fondokra, a Bundesarchív a mezőgazdasági kérdésekre vonatkozó iskolai oktatófilmekre hivja fel a figyelmet. VITAKÉRDÉSEK Az eddig elmondottak, sommásan és ideiglenes jelleggel^ az agrártörténet szempontjából jelentőséggel biró fondokról adnak válogató módszerrel összeállított helyzetképet. A beszámoló elején összefoglalt általános megállapításokon túlmenően ezekből különösebb végső következtetéseket levonni nem lehet. Beszámolóm valamely részletén kívül megvitatásra ajánlom az alábbi témákat: 1/ Metodológiai problémaként: A mezőgazdasági kis- vagy középüzemek levéltári anyagát mi módon lehetne felkutatni? 2/ Levéltárosokból és szaktörténészekből alakítandó munkaközösségek készítsék el az agrártörténet forrásainak általános útmutatóját, vagy pedig egyes meghatározandó tárgykörökre nézve /mint például az agrárforradalom, vagy a Földmüvelésügyi Társaságok/ állítsanak össze nemzetközi repertóriumokat. Ugyanigy fel lehetne dolgozni a Mária Terézia és II.József féle összeírásokat; fel kellene kérni a Table Ronde ülésén résztvevő azon államok képviselőit, melyek a kérdőivekre nem válaszoltak, hogy a Habsburg-birodalom többi utódai által adott dokumentációt saját adataikkal egészítsék ki.