Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

val és a rekvirálással foglalkozó szervek fondjait is, neveseteaen a háborús időszakokban. A KÉZMŰ- IS GYÁRIPAR A kérdés egészét bemutatni még akkor is lehetetlen volna, ha figyelmen kivül hagynánk mindazt, ami a mezőgazdasággal nincs közvetlen kapcsolatban. A mezőgazdaság ugyanis a kézművesek és az ipar által előállitott termékek egész sorét használja, saját termékei pedig egy sereg szakmának szolgáltatnak nyersanyagot. Iparkodunk tehát a tárgyat - a válaszokhoz hasonlóan - egyrészt a mezőgazdasági eszközök gyártására, másrészt az élelmiszer-termékek feldolgozására korlátozni. így sajnos figyelmen kívül kell hagyni mind a műtrágyagyárakat, mind bizonyos alapvető üzemeket, pl.a szövőüzemeket /még a guzsalyon vagy a rokkán történő szövésről sem fogunk beszélni!/, a cserzőmühelyeket, a fűrésztelepeket, stb. Mezőgazdasági eszközök Az iparosodás kora előtt igen kevéssé találunk a földművelési eszközök gyártáséra vonatkozó dokumentumokat, vagy legalább olyan levéltári fondokat, ame* lyekben errenézv© kutathatnánk. Mint a spanyol válasz mondja: "annyi bizonyos,hogy régen az ekevasat csaknem minden esetben Biscaya szállitotta, de semmit sem tudunk olyan gyárakról vagy öntődékről, amelyek - ha egyáltalán volt levéltáruk - azt megőrizték volna". Néhány régi iratanyag mégis található a közlevéltárakban, igy például Báden~Württembergban,az az anyag, mely a Neuenburg-i kaszagyár és a Hohenheimi ekegyár történetének feldolgozásául forrásul szolgált. Hivatalos vizsgálati adatgyűjtést tartalmaz e tárgyban a Földművelésügyi Bizottságiak: /a Forradalom II. 4* véből/ az Archlves lati

onales-bai'. őrzött anyaga. Természetes azonban, hogy a XIX. századtól kezdődően mind több ilyen természetű fondot találunk* Áz ipar felügyeletére, az engedélyekre, az összeírásokra vonatkozó dokumentumok mellett /ilyeneket 1853 óta őriznek Angliában, 1899 óta Kubában, stb./ találkozunk gyárosok fondjaival.is, mint pl. a Hac Cormick /1848-1902/ társaság fondjávai, melyet a Wisconsin állambeli /USA/ Történeti Társulat őriz. A XIX. ós XX. század vonatkozásában Lengyelország és a Szovjetunió is őriz gyári fondokat. Törökországban a Földmüvelésügyi Minisztérium gazdasági felszerelési intézetében működő nagyszerűen szervezett levéltári osztály őrzi 1944 óta az intézmény által gyártott szerszámokra, traktorokra, vetőgépekre, stb. vonatkozó iratokat. Kézműipar és élel

miszeripar A föld állati és növényi termékeinek feldolgozása jórészt a mezőgazdaság függvénye. így a bortermelés, vaj-, sajt- és egyéb tejtermékek gyártása. Az USAban és Finnországban a XIX. és XX. században tejipari gyárakat találunk, melyek fondjait a közlevéltárak őrzik. Az élelmiszeripar ágazatai közül a molnármesterség vagy a malomipar vonatkozásában találjuk a legrégibb és legbőségesebb iratanyagot. így van ez a NSzKban, Franciaországban, Spanyolországban, stb., az iratok a "földesúri szolgáltatások közé tartozó" malmok tevékenységét tükrözik a feudális korszakig visszamenően, nevezetesen az egyházi levéltárak iratanyagában. Az ujabb korra nézve hivatalos adatgyűjtést találunk /a francia Archives Nationales-ban a forradalom II. évében működött Földmüvelésügyi Bizottság iratai között/ és a viszonylag ujkeletü tállá-