Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 26 ­ffépösszeirások Kevés szó esett ezekről, bizonyára azért, mert a népösszeÍrások eredeti­leg inkább adóügyi jellegűek voltak. Említsük meg a Stlinde fondjait /m/ t a'tüf­helyek összeírását a XVIII. századi Bániában, a Bosznia-Hercegovinái defter-693Be­írásokat /a török levéltárakban/ stb, Angliában 1801 óta tizévenként végrehajtott Összeírások szolgáltatnak a mezei munkások elosztására nézve statisztikai adatokat; ezek az 1851 ét 1861 évi egyéni összeírásokhoz hasonlóan a P.R.Q-ban vannak. Ma­gyarországon is megvannak az adózási célból készült népösszeirások a XV. század <5­ta, de ezek csak a XVIII. század óta teljesek /bár bizonyára nem név szerintiek/. Jobbágyság és rabszolgaság E bonyolult kérdéseket érintő sokrétű forrásokat a válaszok többnyire csak sommásan jelölték meg. Meglehetősen nehéz is bizonyos intézményeket különböző* ­idő és hely szerint változó - formáik ellenére felismerni és azonosítani, így a " corvée " A robot/ általában a jobbágyságra utal, bár a földesúr részére teljesí­tendő robot néha igen sokáig fennmaradt és túlélte annak a szó legszűkebb értelmé­ben vett jobbágyságnak a korát, amelyben a paraszt az ur tulajdona volt. A jobbágyok helyzetére vonatkozóan, a már idézett forráskategóriákon kí­vül, a NDK-ban egyrészről a földesúri /uradalmi/ Xmter speciális dokumentumait /a XV. századtól Mecklenburg»a XVI-tól Szászország, Drezda,és Magdeburg vonatkozásá­ban/, másrészről, a Standé /rendek/ fondjait őrzik, amelyek a jobbágyságra vonat­kozó jogszabályok gazdag dokumentumanyagát tartalmazzák. Hasonló jelentőségű, de csak szórványosan fennmaradt dokumentumokról számol be Rajna-Pfalz is. Csehszlová­kiában a Il.József korában végrehajtott összeírások iratai maradtak fenn. Jugosa­láviában /főképp Szarajevó-ban/ számos, a jobbágyság helyzetét tükröző török doku­mentumot őriznek. A SzU-ban parasztVásárlásokra vonatkozó iratokat is őriznek. A jobbágyság eltörlése során számos dokumentum keletkezett, emek termé­szetesen a földbirtokokra vonatkozó iratokkal Összefüggően jöttek létre és marad­tak fenn, olyannyira, hogy egyes országokban - ahol a jobbágyság megszüntetése fo­kozatosan történt, ezeket ma már csak igen nehezen lehet felkutatni. A XVIII. század végét illetően, a cseh levéltárakban vannak fondok, ame­lyek a jezsuita birtokok jobbágyainak felszabadulását dokumentálják. A francia Ar­chives Nationales-ban megvannak a hűbéri jogok felszámolására vonatkozó forradal­mi intézkedések iratai; Dániában fennmaradt annak a különleges Földmüvelésügyi Bi­zottságnak a fondja, mely bizottság az 1780-1800-as reformkorszakban, a parasztok jogi helyzetével foglalkozott; a NDK-ban őrzött St&nde-fondókat már idéztük. A XIX. századból fennmaradtak azoknak a különleges bizottságoknak /1849-1&53/ és fel­számoló szerveknek az iratai, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában, tehát Magyar­országon, Jugoszláviában /Szlavónia, Horvátország, Vajdaság, Isztria, Öalmácia/, Csehszlovákiában ás Lengyelországban működtek. Legalábbis igy értelmezhető ez ti* tóbbi ország válasza - ha ugyan nem az 1861. február 19-i orosz kódex alkalmazásá­ra vonatkozó iratokról van szó. /A kódex levéltári emlékeiről a Szovjetunió közöl adatokat/. Jugoszláviát, pontosabban egyrészt Szerbiát és másrészt Boszniát-Heroe­govinát Illetően meg kell emliteni a török elnyomásra és annak következményeire vonatkozó iratanyagot. Ami a mezőgazdasági rabszolgaságra vonatkozó iratokat illeti, sem a föld­közitengeri, sem a gyarmati rabszolgaság iratairól nem kaptunk felvilágosítást, hacsak nem tekintjük ilyeneknek az USA 13 régi államának azokat a dokumentumait,

Next

/
Thumbnails
Contents