Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

amelyek közül igen sok még kiadatlan és a helyi levéltárak megőrzésében található/ A szabad munka A szabad munkás helyzetéről még kevesebbet tudunk, csak az USA és Magyarország válasza emlit valamit; az utóbbi ország közli, hogy az állandó és alkalmi me zei munkások szerződései - a XVII. század óta - gyakrabban fordulnak elő, • a családi és egyházi fondokban lelhetők fel. Másutt azt közlik, hogy a munkavállalási szerződések - a jogszokásnak megfelelően - a közjegyzői iratokban vagy az inszinuációkban találhatók. Sajnálatos, hogy a XIX. századi gyarmati szerződésekről a válaszok semmit se közöltek, pedig az ültetvényeken rengeteg munkást foglalkoztattak. A MEZŐGAZDASÁGI ÉLET Akárcsak az előző fejezet esetébe**, ezúttal is kissé nehéz volna akár egyenként, akár tárgycsoportonként haladva, valamely tökéletesen logikus séma szerint mutatni be a különböző fondkategóriákat. Ezért előbb csak néhány fontosabb forrásra hivom fel a figyelmet, majd egy jelenségnek: a munkaerővándorlásnak a forrásanyagáról adok képet. A fontosabb források A levéltári források használatában járatos kutató előtt ezen források jórésze ismeretes. Emlékeztetőül idézünk néhányat: a birósági iratok /polgári- és büntetőügyek/; a hagyatéki leltárak ós nyilatkozatok, a végrendeletek, a különféle szerződések, stb.; az adóügyi iratok; a helyi politikai és közigazgatási szervek iratai, stb.. Mindezeket az iratfajtákat szinte minden válasz megemliti. Az egyházi forrásokat is általában megemlitik, egyfelől mert azok magára a kultuszra ós a vallásos érzelmekre vonatkozóan adnak tájékoztatást, másfelől pedig azért, mivel a mezőgazdasági élet csaknem minden viszonylatára vonatkozóan tartalmaznak bőséges adatokat. Ilyenek a püspöki egyházmegye-látogatások és a Kirchenvisitationen /XVI.sz.-tól; ezeket a francia, magyar, dán, NDK, valamint a Hessen tartományi válasz említi/ iratai, a plébániai számadások ás egyéb gazdasági iratok, az egyházi anyakönyvek, stb. Az amerikai Szövetségi Levéltár válasza az egyes korszakok mezőgazdasági életének jobb megértése szempontjából az egyes vallási szekták archivumaira hivja fel a figyelmet, ilyeneket az USA egyes nyugati államaiban őriznek a Hivők Egyesült Társasága /Shakers/

, a Mennoniták, a Mormonok, stb.. Spanyolországban nemkevésbé becses iratanyagot a konfraternitások fondjaiban találunk. Meg kell emlitenünk még a katonai vagy rendőri elnyomó szervek iratait is. Ilyen iratokról több ország ad számot, nevezetesen Jugoszlávia AV.század/; igy a horvátországi parasztfelkelés /1755/ leverésére vonatkozó iratok a Horvát Népköztársaság állami levéltárában vannak, mig a Banska Krajina-i /1731/ parasztzendülés letörését tárgyaló iratanyag a zágrábi érsekség levéltárában található. Kubában a Nemzeti Levéltár őrzi az állandó Katonai Végrehajtó Bizottság /1825-1868/ iratait, ebben a fondban, továbbá a Miscellanea sorozatban a kérdés dokumentálása szempontjából igen becses iratok találhatók. A vidéki lakosság körében meggyökeresedett politikai pártok a paraszti életet dokumentáló fontos iratokat hagytak hátra az USA-ban. A jelentés nemcsak egyes republikánus vagy demokrata pártvezérek iratairól számol be, hanem olyan kife-