Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 21 Paraszt-Testület iratait; a NDK-ban jelenlegi szakszervezetek megszervezése előtti időből a VereinigungenJer^Gegenseitige

n Bauernhilfe /Parasztok kölcsönös segélyezési egyesülete/ iratai maradtak fenn. Angliában a kölcsönös segitőegyesületeknek az egyesületek központi "Registry"-jébe kell beszolgáltatnak bizonyos iratfajtáikat; megszűnésük után pedig válogatott irataik a P.R.O.-ba kerülnek. A Szovjetunióban a Föld- és Erdőmunkások Szakmai Szervezeteinek, valamint a szovhoz munkások szervezeteinek iratanyaga állami levéltárakba kerül. KÖZVETLENÜL FÖLDMŰVELÉSI VONATKOZÁSÚ TUDOMÁNYOS FONDOK A "hivatali jellegű fondok" közt emiitett hivatalos és igazgatási jellegű tudományos szerveken kivül a jelentések behatóbb elemzése révén az alábbi fondcsoportokat sikerült megkülönböztetnünk: 1/ mezőgazdasági akadémiák és egyesületek, 2/ a különböző modern intézmények, 3/ az egyetemek s egyéb oktatási intézmények, 4/ a tudósok, kutatók személyi fondjai. Mezőgazdasági egyesületek és akadémiák A földmüvelés technikájának fejlődése szempontjából nagyjelentőségűek voltak a mezőgazdasági egyesületek, amelyek a legkülönbözőbb, egymással összefüggő tényezők befolyást alatt Európában általában a XVIII. század második felében jöttek létre. A tudós társaságok létrehozására sarkalló általános szellemi mozgalom, a közgazdaságtudomány és a mezőgazdasági munkamódszerek rohamos fejlődése /fiziokrácia, mesterséges rétek, "

enclosures

"-ök és a közbirtokossági ingatlanok felosztása stb./, sőt még a megszállt területeken kibontakozott nacionalista ós liberális forradalmi mozgalmak is serkentették az ilyen egyesületek létrehozását. E sok tényező okozta aztán azt, hogy ezek a szervezetek igen különbözőek voltak* országok és kőnk szerint többé vagy kevésbé szakmai, többé vagy kevésbé hivatalos, többé vagy kevésbé politikai jellegűek voltak; az 1750-1850 közötti korszakban azonban mégsem nehéz felismerni a mozgalom általános jellegét. Franciaországban a Királyi Mezőgazdasági Egyesület /a ma is élő Akadémia elődje/ 1761-ben alapíttatott, s ugyanez időtájt jelennek meg a mezőgazdasági egyesületek is. jellegük technikai volt, mindaddig, amig a közhatóságok és az előbb emiitett szakmai képviseleti szervek /mezőgazdasági kamarák/ a mezőgazdaságtan iráat nem érdeklődtek. Ma leginkább mint helyi irodalmi vagy tudományos társaságok folytatják működésüket. Fondjaikat általában maguknál feik, nóhoi azonban a megyei levéltárakban helyezték el. Meg kell még jegyeznünk, hogy a párizsi Arohives Natio^ nales-ban a legfőbb számvevőszék fondjai gazdag forrásanyagot tartalmaznak az egyesületnek "ancien régime" alatti /feudáliskori/ tevékenységére vonatkozóan. Dániában, az Srhus-i Gazdasági Levéltárban található a Királyi Mezőgazdasági Társaság iratanyaga /1769-1935/. Ez az iratanyag különösképpen a "felvilágosodás századának" története szempontjából érdekes. Ugyancsak 1769-ben "a fiziokrata eszmék hatására" Svédországban Hazafias Társaság alakult a gazdasági élet fellendítésére. A XVIII. század régén és a XIX. elején ugyanebből a célból mezőgazdasági társaságok alakultak Franciaország különböző vidékein is /ezek hozták létre a XIX. században a mezőgazdasági statisztikákat/' Az első ilyen szervezet iratait az Arohives Nationales őrzi, míg a helyi