Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 22 egyesületek iratai az irattárakban maradtak, ha ugyan nem kerültek be a megfelelő területi levéltárba. Csehszlovákiában ilyen jellegű fond a Hazafias Gazdasági Egyesület /XVIII. sz. vége - XIX.sz/ anyaga az állami levéltárakban törés nélkül folytatódik a Mezőgazdasági Tanács irataiban. A finnországi Mezőgazdasági Egyesület alapítási éve 1797. Kiterjedt önkéntes levelezői hálózatának jelentései és az adatkérésekre beérkezett válaszok fennmaradtak. 1828-tól vidéki mezőgazdasági társulatok is alakultak, s igya Mezőgazdasági Egyesület jelentősége csökkent. Mindezek a társulatok a XIX. század folyamán tevékenykedtek és megbeszéléseket, kiállitásokat rendeztek. Kuba válasza jó példát szolgáltat a gyarmati mezőgazdasági egyesületek esetóre. Noha erre vonatkozóan csak 3zzel az egyetlen válasszal rendelkezünk, tudjuk, hogy másutt is - s nemcsak a spanyol gyarmatokén - alakultak ilyen társaságok, amelyek tudományos és technikai tevékenységük mellett politikai szerepet is játszottak. A Hazafiak Gazdasági Egyesülete /melyet 1792-ben egy kubai haladó földbirtokoscsoport alapított/ egészen 1961-ig működött, azonban - s ez jellemző - tevékenysége csak 1850-ig volt valóban figyelemre méltó. Hollandiában a Wageningen-i Mezőgazdasági Akadémia a XIX. században alakult. Az Egyesült Államokban a mezőgazdaságnak a legutóbbi években elért fejlődésére vonatkozó adatok szempontjából leginkább számbajöhető egyesületek /mint pl. az American Society of Agronomy/ ritkán képeztek a szó igazi értelmében vett levéltárat . A legutóbbi időkre vonatkozóan a hivatalos jellegű akadémiák iiatalt kell megemlítenünk, - ezekről azonban vajmi kevés szó esik a válaszokban. A szovjet válasz kivétel: a Mezőgazdaságtudományok Leninről elnevezett Szövetségi Akadémiáján kivül a Timirjazev Mezőgazdasági Akadémiát, valamint az ukrán, bjelorussz és szibériai akadémiákat emliti meg. Intézetek, különféle tanácsok Az akadémiák és az oktatási intézmények között helyezkednek el a technikai kutatási szervezetek és a néhol történeti kutatásokat is végző tanulmányi központok, melyeknek elég sok válfajával találkozunk. Ezeket jobb hiján, intézeteknek nevezzük. Többnyire nem régi keletűek és levéltári anyagukat maguk őrzik. Megemlítünk néhány ilyen fondot: Hollandiában a Groningen-i Agrártörténeti Intézet, a SzTT-ban a kifejezetten növénytermesztési, talajjavitási, talajtani, geobotanikai, selyemhernyótenyésztési, mezőgazdaság-gépesitési, intézetek; Magyarországon az Országos Talajtani Intézet, a NDK-ban a Keichsanstalt für Getreidc7erarbeitung /1959-1945A továbbá elődintézményeinek iratai a Potsdm-i De

usches Zentralarchiv-ban, s végül a Német Tudományos Akadémiák és Mezőgazdaságtudományi Akadémiák Agrártudományi Intézeteinek iratai /levéltári anyagukat maguknál ^ártják/; Jugoszláviában a Mezőgazdasági Intézet; az 1909-ben alapitott Finn Agrár Intézet; a spanyol Országos Mezőgazdasági Kutató Intézet, stb. Ismerünk földmüvelésügyi tanácsi iratokat is, ilyenek például az Agricultural Research Council iratai. A tanácsnak az a feladata, hogy irányítsa és összehangolja a mezőgazdasági kutatásra specializált szervek tevékenységét és biztositsa részükre az angol kormány támogatását. Noha a dokumentumok levéltárba szállítását törvényesen nem rendelték el, legrégibb iratanyaga /1910 óta/ a PiM-""

ban ta-^ lálható. A múlt századra visszatekintve, a magyarországi Mezőgazdasági Kisérletügyi Tanácsot és az Országos Mezőgazdasági Tanácsot említhetjük. Végezetül, ez intézmé-