Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

- 12 gazdasági iratok, esek többnyire elvesztek, vagy ha immmvám is, leléha^jUierél alig tudnak valamit, Izek m iratok szinte mahomm ksftHtek közlevéltár* megőrzésbe, bér Hollandia f® levéltárosegyesület jelentése/ a sasmélyi tulajdonban Telt majorságok XVI, századi pénztárkönyveinek fesnaaraáésiról vstal be. Az a benyomásunk, hogy minden országba© jelemtől m&am %8&*iÁw&x% mim ezi&ség az ilyen jellegű dokumentumok begyűjtése, letéifeahalyez tetess vagy ajándékképpen való megszerzése érdekében, Áraig M meg nem történik, e WaMriefeak, bérletek gazdálkodására és munkájára nézve nincs más forrásanyagunk, csak a - szerencsére - elég szép nfetan fennmaradt egyéb szerveknél található" áolaaw&iáfiié. A& AG£ÁBJEIM$, Dl M KXFgJIZrrTO ?0l«í¥IIÍ^I t&im fOSMAt t&-mxi a kérdésre adott válaszok egy része er slozd kertesre vööat^ea^ válaszokra utal. A válaszadók egy része igy járt »2, mások fiaaaa* a asm kifeje* zetten földművelési jellegű üzemek tárgyalása előtt jelezték, hogy a kiuwjdottaa földművelési (tornáknak is volt általában valamilyen aéseálagoa, melléke* tevékeafsége. Használati jog, "azabadlageltetés" és községi ingatlanok liei-Őtt a speciális jelleg gazdaságokról szóló résaiatas a^tol: falíl b®« számolnánk, meg kell említenünk az egyes erdők, mezők, rétek, £*$»3$fc tulajdonosait és bérlőit érintő azon korlátozást, melynek értelmében ttralölk kellett, hogy mások állataikat az ő retjükön legeltessék, vagy az Ő erdejükből tűzifát vs$gr e^pt^ letfát termeljenek ki, Ez a kérdés - az agrártörténet egyik fclssszikuaeá vöt problémája - meglehetősen összetett és kényes; lehetetlenség lenne ehelyütt tel$e» reszletességgel kifejteni. Ilyen a "szabadlegeltetés

w és a használati jog kérdésé S bizonyos fokig a "hegyi legelők" és a "községi rétek" kérdése is, egyik slnera* zés némely esetben a másikat helyettesitheti, abban az érielemben, hogy á meföat*tóti, de be nem keritett közbirtokokat a legeltetési szolgalom mindaddig terhelte, mig be nem kerítették. Hogy a 9* kérdésnél, amely a föld jogi helyzetét tárgyalja, ne legyünk kénytelenek erre a témára ismét visszatérni, itt mondjuk el, hogy at ilyen birtokok kezelésére vonatkozó iratok /sőt néhol még a fogyasztód iratai is/ több helyütt, igy egyes spanyolországi és francia községi és dániai vidéki levéltárakban is fennmaradtak. Spanyolországban ugyanis elég régtől fogra találkozunk a községi közbirtokok kihasználására alakult falu-szervezetekkel: irattárukat a székhelyükké kijelölt község őrizte. /Jegyezzük még meg, hogy Finnországban, Afcfliában, Franciaországban a XVIII. század vége óta találhatók a községi közbirtokak felosztására vonatkozó dokumentumok*/ Erdőbirtokol

f A földesúr, a bérlő vagy a tulajdonos egyéni vagy köllekti* kezelésében lévő erdőkről van szó. Számos fond vonatkozik erre a tárgykörre, s ezek a fondok általában közlevéltárakban vannak. Hollandiában azonban eráő-kőöcessziőval birő jótékonysági intézményekkel is találkozunk, Magyarországon pedig - a Királyi Ka»a~ ra már idézett gazdasági fondjai /Commissio implantationis silvarum, XVIII. sW és a modern fondok mellett /valamennyi az állami levéltárak megőrzésében ran/ nagy