Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

családok erdőbirtokainak fondjait is megtaláljuk, főképp a Rákóczi családét, mely nek erdészeti vonatkozású iratanyaga azonban az egyéb mezőgazdasági fondoktói nem választható külön. Baden-Württembergből, a régi württembergi kormányzat idejébŐJ az annektált testületek /irgalmasrend, német lovagrend, káptalanok, német birodal mi városok stb./ erdőgazdasági fondjai felől kaptunk hirt. Másutt Németországban azonban az állami levéltárakban gyakran a XVI. századig visszanyúló s általában o XVIII, századtól folyamatosan megőrzött uradalmi fondokat találunk. A NDK-ban számos olyan fondot idézhetünk, amely az erdőgazdálkodás valamennyi kérdését /a fa mérése, árusitása, vadászati ügyek, az erdőpusztitás elleni harc, erdőkitermeléid. és nemesitési tervek stb./ felöleli, pl. a Szász uradalmi fondban /Drezda/, a Mecklenburg-i kormány fondjában /Schwerin/, a Szász-Meiningeni hivatali fondókban /Meiningen/, a Szász-Góthai uradalmi fond iratai között /Gotha/. Hessenben, a Haun

ta

rchiv-ban a Nassau-Usingeni választófejedelemség feudáliskori iratait, továbbá az önálló Hessen-Homburg-i, valamint az 1866 utáni poronr. közigazgatási iratokat kell itt megemlítenünk. Érdekességképpen emiitjük a Királ-i Tengerészet befolyását az uradalmi erdőgazdálkodásra: a tengerészet a hajóépités révén volt erősen érdekelt. Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk Franciaországban, Colbert-től kezdődően, továbbá Spanyolországban, ahol a Tengerészet századokon keresztül monopolisztikus utón biztosította ellátás

#

át, ehhez hasonló monopolisztikus helyzetet csak az Almaden-i higanybányák élvezték /Simancas-i Levéltár, Sevilla-i Indiai Levéltár.../ Dániában a Pénzügyi Kamara /1660-1848/, majd az erdőgazdasági szervek hoztak létre erdészeti fondokat, ezeket a központi vagy helyi levéltárak gyűjtötték be. Ugyanez a helyzet a XIX. és XX. században Lengyelországban, valamint az Egyesült Államokban is /ahol a szövetségi Forest Service - mely 180 millió acre /=angol hold/ területen gazdálkodik - a Szövetségi Levéltárba, a State Forest Ag

e

ncjes-k pedig az állami levéltárakba szállitják irataikat/, Izraelben a Keren Kayemeth LeIsrael-nek /Zsidó Nemzeti Fond-nak/ vannak ilyen természetű dokumentumai. A SZUban az erdészeti körzetek maguk őrzik levéltári anyagukat. Jugoszláviában 3 fajta erdészeti levéltár van: az egyes állami és szövetkezeti birtokok erdőművelési levéltárai, az erdőigazgatások levéltárai és a központi szervek levéltárai /XIX-XX. 82./. Előfordul az is, hogy az uradalmi erdőgazdálkodás koncesszióját egy vagy több szervezet kapta meg /mint Hollandiában a XIX. sz. óta/. A koncesszió azonban nem volt akadálya annak, hogy Finnországban egy hasonló egyesületnek 30 évnél régebbi iratait levéltárba ne gyűjtsék. Finnországban ez a kérdés igen nagy jelentőségű, miután az erdők 40^-a, mintegy 10 millió hektár az állami tulajdonát képezi. Állattenyésztési telepek, ménesek

. Az állattenyésztési telepek az egyéb mezőgazdasági üzemekkel többnyire annyira összefonódottak, hogy e tárgyban vajmi kevés különálló választ kaptunk, s ezek is az állati termékek ipari feldolgozásával vagy kereskedelmi értékesitósével kapcsolatosak. Ez a helyzet az Egyesült Államokban, ahol egyéni gazdák, szövetkezetek és egyéb szervek számos dokumentumát a tejgazdaságok kapcsán emiitik /XR'-XX. sz./. Ilyen fondokat őriz pl. a Minnesota-i Történelmi Társulat, a Cojrneiyjnlrer^ sity

, a Wisconsin Állam Történelmi Társulata, stb. Mindazonáltal Spanyolországban, ahol a régi családok birtokában a ganaderias-ok üzemeltetése során létrejött számos dokumentum van /Simancas-ban, a Ministerio de Ha

cienda-ban, az Országos Történeti Levéltárban, á Patrimonio naolo-