Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.

-11 /Franciaországban: a megyei levéltárak B sorozata vagy a korházi levéltárak P sorozata/, vagy bizonyos egyetemek iratait /Franciaországban: a megyei levéltárak D sorozata/? Meg kell azonban jegyeznünk: nem tisztázott még azon kapitalista jellegű gazdasági társulásoknak a kérdése sem, amelyek társulati székhelye gyakran a földbirtoktól távol van. Ami a viszonylag régi levéltárakat illeti, a kifejezetten községi javakra vagy legelőkre vonatkozé iratokkal a következő fejezetben foglalkozunk, mert ezek inkább az állattenyésztésre vonatkozó adatokat tartalmaznak. A XIX. század előttről meglehetősen kevés irat maradt, mindössze a régi Oroszország közösségi gazdaságairól, a XIX. századi magyar földközösségekről, egyes Kelet Kémetországi városok Rostock, Görlitz, Erfurt stb. - mezőgazdasági levéltárairól vagy Franciaország egyes a forradalom utáni sorozatairól /a községi levéltárak DD és N, valamint a megyei levéltárak N sorozata/ kaptunk emlitósre méltó adatokat. Figyelemre érdemesek még a nyugai;nómetországi Aülönösen Rajna-Pfalz-i/ szőlőtermelő szövetkezetek, a hollandiai "polderek" Aiszáritott tengerparti területek/ hasznosítására alakult egyesületek stb. Jugoszláviában /nevezetesen Dubrovnikban/ községi földközőssógi fondokat és a közösségi intézmények igen jelentős iratgyüjteményeit őrzik; a termelőszövetkezetek múltjára vonatkozó ezen iratokat vagy az általános kormányzati közlevéltárakban, vagy pedig szaklevéltárakban őrzik, igy pl. a Szerb Népköztársaság belgrádi szövetkezeti levéltárában /itt 350 fondot őriznek, köztük a szerbiai szövetkezetek szövetségének ós jogutódjának, a Jugoszláv Királyság Szövetkezeti Szövetségének a fondját/, és a Növi Sad-i Vajdasági Levéltárban, mely 1953-tól 1959-ig "Szövetkezeti levéltár" cimen szakfolyóiratot is publikált. A legújabb korból viszont - a gazdasági fejlődés következtében - sokkal több fond létezik. Ezek többnyire még élő fondok, de a jövőjüket tekintve közlevéltárakba kerülnek, igy pl. Izraelben a Zsidó Iroda gyarmatositási osztályáról származó mezőgazdasági üzemi fondok a Központi Cionista Levéltárba, a kibbutsl

m-ok /kollektív falvak/ és a mochavim-ok /szövetkezeti falvak/ fondjai pedig a falvak központi szerveinek levéltáraiba kerülnek; gazdasági fondok találhatók még a Reglstrar of the Cooper

a

tive Societies levéltári anyagban, amely a G

anzakh-Ha-M

edina levéltárában van elhelyezve. A Szovjetunióban a kolhozoknak és területi szervezeteiknek jelentékeny fondjaik vannak, ezeket 15 év elteltével elvben az állami levéltárakba kell beszállítani. A Német Demokratikus Köztársaságban az 1952-60. években lótesitett szövetkezetek saját fonddal rendelkeznek. Magyarországon hasonlóképpen az 1945 óta alapitott fc'Miaelőszövetkezetek kötelesek irataikat állami levéltárba szállitani.Megjegyezzük, iogy ugyancsak Magyarországon, az 1919-es Tanácsköztársaság idejéből is Őriznek szövetkezeti fondokat. Közép- és kisüzemek Ami a fondok megőrzöttségét illeti, kétségtelenül ez a kategória nyújtja a legkevésbé kedvező képet. Minthogy semmiféle szabályozott ügyvitellel rendelkező szervezetbe nem tartoztak s az Írásbeliséget nem igen alkalmazták, a kis- és középbirtokosok, valamint a bérlők után igen kevés levéltári anyag maradt gazdaságuk működésére vonatkozóan, akár tulajdonukat képezte a föld, akár bérbe vagy haszonbérbe vett földön gazdálkodtak, akár terményrészesedéses alapon végzett gazdálkodásról volt is szó. A válaszok egybehangzóak: még ha előfordultak is imitt-amott efféle kis-