Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - FIGYELŐ - Hadnagy Albert: Kanyar József: Somogy megye levéltára. Kaposvár, 1962: gondolatok levéltáraink életéről / 247–252. o.
- 250 területeken a magyarság végleg el ne tűnjön. Az a torzkép, amit a szerzőnek munkájából itt idéztem, egyszersmind a megye levéltárának a struktúráját is meghatározza és az előzményekkel együtt elvezet szerzőnek ama helyes megállapításához, hogy mennyire másként alakult a megyei levéltárak anyagának az összetétele a törökdulta területeken a töröktől mentes vidékek levéltáraihoz képest.; Somogy megye levéltárának történetét a szerző több mint kétszáz évenát eseményeken, személyeken és a szorosan vett szakmai kérdések tárgyalásán keresztül olyan nagy gonddal és olyan eredményesen követi, hogy a sok azonos vonás ellenére is sok uj és gazdag ismeretet szerezhetünk müvének tanulmány ozásából. Állandó megyei székhely hiányában ez a levéltár is állandóan utón volt az adminisztráció szolgálata érdekében, veszni hagyván iratainak egyrészét, amelyet amugyis állandóan csökkentett az a közismert patriarchális mód, amellyel az iratokat e korszakokban általában kezelték. A levéltár sorsa Somogy megyében is szorosan kapcsolódott a megyeháza épltási terveihez, s annak a megyei börtönök mellett egyik legnagyobb ütőkártyájává lett. A megyei börtönök és a megyei levéltárak közt létrejött rokoni kapcsolat századokon keresztül annyira megszilárdult, hogy a területi levéltárakat a legtöbb helyen ezidŐszerint is a volt megyei börtönökben, vagy a volt megyeházak kevésbé diezes zugaiban lehet a legkönnyebben felfedezni. Somogy megye levéltárának életében nyugalmi helyzet szintén csak akkor következett be, amikor Kaposvár városa állandó megyei székhellyé vált, a többé nem volt szükség arra, hogy anyagával vándoroljon szanaszét a vármegyében attól függően, hogy melyik faluban tartották meg a közgyűléseket. További sorsa és helyzete csak annyiban követte a többi megyei levéltárak abbéli vonalát, hogy anyagának a nemesi vármegye adminisztrációjának természetes terebályesedése következtében beállott nagymérvű szaporodása többizben is arra késztette a vármegye urait, hogy levéltáruknak gondjaitól az iratok lelkiismeretlen selejtezése utján szabaduljanak. Sok tanulságot lehet meríteni a Somogy megyei selejtezések brutalitásaiból is okulásul és egyszersmind annak ismeretéül, hogy miért vannak akkora eltérések a területi levéltárak iratanyagának méreteiben és minőségében egyaránt. E könyv szerzője a Somogy megye levéltáráért, illetve az ellene folytatott harcnak minden egyes mozzanatát felderitette, mégpedig olyan részletességgel, amit sehol másutt nem olvashatunk, # müvének nyomán fogalmat alkothatunk mindazokról a mulasztásokról, amelyek e nemzeti kincs elherdálása miatt minden időben oly vádlóan szólnak mindazok felé, akik azt elkövették. Hasonlóképen figyelmet érdemel szerzőnek az a munkássága,amellyel a levéltárnak mindenkori rendezési munkálatait a legnagyobb részletességgel és mindenre kiterjedő figyelemmel elibénk tárta ás ezzel módot nyújtott arra, hogy annak mindenirányu tanulságait hasznosan értékesíthessük levéltárunk sorsának irányításában. Szerzőnek a levéltárrendezéaekre vonatkozó kutatásai és megállapításai annyira lényegbevágóak és fontosak, hogy azoknak különös megismerésére ezúton is a figyelmet felhívni kívánom*
