Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - FIGYELŐ - Muzsnai Lászlóné: The American Archivist, Vol. 25., 1962. 1–4. / 236–246. o.
- 237 leges anyagot, de csak Icettő végez rendszeres selejtezést; három készített filmezésl tervet; 12 bocsátott iratanyagot iskolák vagy egyéb intézmények rendelkezésére, végül 14 állított össze speciális gyűjteményt. - Végső következtetésként megállapítják, hogy sokkal intenzivebb munkára van szükség a levéltári anyagról kialakítandó kép teljessé tételéhezi nem elég csupán kérdőiveket szétküldeni, hanem szakképzett levéltárosok és tudósok bevonásával helyszíni vizsgálatokat kell tartani, s ugyancsak szakértők tanácsával munkatervet kialakítani a szervezetek részére, s útbaigazítani őket, hogy ezáltal méltó jelentőséget biztosítsanak a munkásmozgalom szempontjából oly értékes anyagnak, s lehetővé tegyék az iratok felhasználását a tudomány számára. R.B. Eokles ; A fényképezési tervek fontossága a helyi és országos történet szempont .Iából, p . 159-163. Az 1961-ben megjelent "Mutató az Egyesült Államok és Kanada történeti forrásainak filmre vett anyagához" c. kiadvány készítése során fontos megállapításokra jutottak. Kitűnt, hogy a teljes anyagnak csupán 1/8-ad része hozzáférhető film formájában a kutatás számára. A filmre nem vett anyag sok esetben rejtve marad a kutatók előtt. Pedig a filmezés egyre nagyobb jelentőségre emelkedik. Azonkívül, hogy általa kímélik az eredeti Iratanyagot, s biztonsági célokból készítenek fotómásolatokat eredeti dokumentumokról, a filmrevételnek nagy jelentőséget biztosit az a körülmény, hogy a kutató is megszerezheti a filmre vett anyag pozitív másolatát. Iskolák, egyetemek kitűnő hasznát vehetik a lefilmezett dokumentumanyagnak mint szemléltető eszköznek, továbbá a több másolatban forgalomba hozott mikrofilm-felvételek szélesebb körben is ösztönző hatást gyakorolhatnak a források különféle szempontok szerint való összegyűjtéséhez és feldolgozásához. M.D. Smith: Kéziratmutató készítése tudomá nyos társaság részére. •Rt. J?2"\?3Pi. A szerző az Amerikai Filozófiai Társaság tulajdonában lévő kézi1 ratgyüjtemény kialakulását és nevezetesebb darabjait ismerteti. A gyűjteményhez készülő mutatót a következő szempontok szerint állítja össze: ABC rendben felsorolja a szerzők, gyűjtők vagy egyébként fontos személyek neveit. Lehető-