Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.
- 165 merjük; ez az első eset, amikor a "capitanei piatearum"-kifejezés megtalálható. Lehetséges, hogy ez az időszak a járások szervezete helyett előtérbe kerülő utcai igazgatásnak ideje. Addig is megvoltak az utcák, de a járás fogta aszókat össze és csakis egy-egy járás élén állt kapitány, mig 1607 után az utcák élén külön-külön s ugyanakkor minden utcaszakaszhoz egy-egy decuriót osztottak be. 3 * A XVI, sz. végétől kezdődően tehát az utcarend az alábbiak szerint tagolódik: senatus <+ utcakapltény hat utcaszakasz szerint > utcatizedes minden utcában egy. Az utcatizedeseket és kapitányokat a polgárjoggal biró lakosok választották. A választásnál az utca akarata érvényesült. Nem volt ellentmondás a város érdoke és az utcák érdeke között személyi téren. Érdekösszeütközés csak a XVIII. ez. végén merül fel nagyobb mértékben, amikor előtérbe került a szabad borkimérés igénye és a dézsmák megállapítása illetve bérlete. Ilyenmódon az utcarendszer szerkezete az önkormányzatot fejezte ki. Az utcák szervezeti Összefogását az un. '•mensa" biztositotta. Ez az elnevezés egyszerűen a tanácskozó teremben elhelyezett asztal után történt, különösebb jogi tartalma nincs. Lehetséges, hogy Kassáról származik, ahol már a XVI. az,-bah ismeretes volt; mindegyik asztal élén egy-egy praelocutor állt* A praelocutornak a későbbi fejlődés során,főleg 1694 után nagyobb jelentősége volt. A városi hatalom elvileg az un. communltas kezében nyugodott volna. Többen feltételezik, hogy már a kora-középkorban a communltas valamely határozott szervezeti formában élő intézmény volt. Van olyan felfogás, amely a városok helyi szervezetének és hatalmi intézményének kialakulását az Árpád-korba helyezi, sőt vallja, hogy ez a szervezet 1848-ig kevés módosulással fennállott. 24. Még ma is hangot talál ez a nagyon is romantikus jogszemlólet, amikor állitja;"a magyar városi élet kezdetén a városi közösség minden egyes tagja egyenlően vett részt az önkormányzati jogok gyakorlásában." ~* Ezzel a felfogással szemben a jogtörténészek fogják majd véleményüket mélyrehatóbban kifejteni, de mi Debrecen példáján nem vellhatunk mást, mint azt a feltevést, hogy a communltas maga sem a valóságban, sem elvileg nem gyakorolta a városi önkormányzatból eredő hatalmi funkolót . inkább ugy lehetne értelmezni, hogy a kezdeti időszakban a polgárság egyetemének testületi gyűlését juttatta kifejezésre, nem pedig élő, szervezeti formát jelent-ő állandó intézmény jellegét hordozta. 2é * Pozsonyban a communitas a XIV. sz. második felében jelent meg, Sopronban a XV, sz, közepén alakult meg, Budán a XV. sz. elején bontakozott ki. 27 * Debrecenben szervezetileg a XVI. sz. második felében tűnik fel. Mégisi mi lehetett a XV. BZ» folyamán működő városi közösség városunkban? Nézetünk szerint kettős értelme volt a communitas kifejezésének. Az egyik a faluközösség gondolatát hordozta magában, a másik pedig annak képviseleti szerveként szerepel. Ez a képviseleti szervezet azonban nem nagytanács, vagy kistanács állandó intézménye, honem a biró által időszakosan összehívott
