Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.
166 testület funkcióját töltötte be. 28 * A "civee et communitas" kifejezés Debrecenben 1458 március 12.-én merül fel Mátyás király kiváltoáglevelében. 29 * Ez a megjegyzés arra mutat, hogy valóban kialakulóban volt egy bizonyos közösségi szervezet, de lényegében 1552 előtt egyáltalán nem szerepel a közgyűlés sem az oklevelekben, sem a jegyzőkönyvekben, sőt 1564-ben találkozunk először az "universitas senatorum" kifejezéssel, mint a városi közösség által választott nagytanács testületének meghatározásával. °" Pontos esetekben az összpolgárságot kellett gyűlésre hivni és ilyenkor az universitas kifejezés merült fel nemcsak Debrecenben, hanem másutt is, * De kétségtelen, hogy Budán a "centumviri" kifejezés határozottan nagytanács meglétére utal s ugyanezzel találkozunk Kolozsvárt is. 32. Mezővárosi viszonylatban azonban Ilyen szervezettel nem számolhatunk. A testületi rendszer mezővárosokban nem fejlődött ki s, ha közgyűlés volt, a polgárok személyesen jelentek meg.'3 * A XV. sz, első felében kiadott oklevelek Debrecen esetében mindenkor a birót és megnevezett "civea civitatis" kifejezést használják, akik "universorum concivium •** cohospitum" kérésére jelennek meg valamely helyen és kapnak kiváltságot a királytól, vagy mástól. Ez történik pl. 1424-ben, amikor Zsigmond biztositá a vásártartási jogot. Egy másik esetben, 1435-ben a "iudicis et iuratorum ... et totius communitatis" nevében tiltakoznak a debrecenlek a leleszi káptalan előtt a Szepesi család birtokfoglalása ellen. Más alkalommal, 1429-ben "Bartholomeus Magnus iudex speciális et Gantor Literátus iuratus cívis" kér és kap kiváltságot Brankovics Györgytől /VT. György/ a város akkori földesurától. * Ismét máskor "lohannes de Adony civis civitatis Debrecen... in sua ac universorum civium ... nomine" kapott a királynőtől kiváltságot, '* Folytathatnánk ezeket a példákat, * amelyek mind arra mutatnak, hogy a communitas kifejezésnek a XV. sz.-i Debrecenben azonos értelme van a polgárok összességével és tartalmilag a communitas szó használata azonos az universitas szó értelmével. Ebből az következik, hogy Debrecenben , mint földesúri joghatóság alatt élő mezővárosban, amely azonban gazdaságilag a szabad királyi városok színvonalán álló kiugró közösség volt, a XVI. sz. második fele előtt nagytanácsról nem beszélhetünk. Megváltozott a helyzet 1552-ben, amikor április 24.-én a tanács, tehát a senatorok összessége arról hozott határozatot, hogy "minden évben mindkét járás, az alsó és felső egyaránt, 12 esküdtbirót választ, akiknek a segítségével könnyebben lehet intézni a város ügyeit ós akik állandóan betölthetik a hivatalukat". 39 * Ez a tanácsi határozat még azt is előirja a továbbiakban, hogy az esküdteken kívül "azok a senatorok, akiknek szerepük van a Szent Györgynapi blróválasztás alkalmával, kötelesek megjelenni, ha részükre kiküldték a meghívó cédulát." Ez a "schedula" szó azt juttatja kifejezésre, hogy 1552 körül a biróválaeztás már nem a város egészének az ügye volt, hanem kifejezetten
