Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.

- 164 Debrecen utcarendi hálózatában a régi városfejlődés fázisai futnak kifejezésre. A XVI. sz. óta Debrecen két kerületre oszlott. Mindkét kerületnek volt néhány utcája. Ezeket az utcákat régebbi elnevezésük alapján különböztették meg. A város szélesedésével és a várost alkotó községek összeolvadásával párhuzamosan természetszerűleg szaporodtak az utcák is, az élet uj utcaneveket alkotott és az uj utcanevek más-más településeket takartak. Az utcák a XVI. sz. óta meghatározott szakaszt jeleztek és ennek a szakasznak a korábbi utca volt a névadója. Korántsem kell tehát arra gondolni, hogy amikor Debrecen hat utcájáról beszélünk a XVI-XVIII. sz.-bsn, akkor a valóságban is csak hat utca lett volna, hanem azt kell tudnunk, hogy a hat utca valamely régi hagyomány alapján kialakított közigazgatási elhatárolásnak volt a központja. Az utcaigazgatás erre a központra épitett. Az utca szakaszok tizedekből alakultak ki. Ezek a tizedek régebbi eredetűek. Az utcák rendszere az alábbi közigazgatási beosztást árulja elt I. Felsőjárás utcái a Csapó, Mester, Péterfia, Hatvan, Uj utca. Bzek már a XIV. sz.-ban kialakultaknak tekinthetők, mert a nevek egy része Douea mesterre vall, másrészük még korábbi lehet; az üj utca valószínűleg a XVI. ez. folyamán keletkezett. II, Az Alsójáráshoz tartozó utcák: Piacz, Cegléd, Várad, Szentmlklóe, Német, Szent Anna, Varga, Belső Boldogfalva. Minden utcának megfelelő számú tizedei voltak és együtt 17-17 tizedre bomlottak, amely szám természetesen a XVII. sz. után megváltozott. Minthogy az utcák rendszere hagyományokra épült és hagyományokat őrzött, tehát mintegy élő jogszokást alakított ki, ezért nemcsak a választások alkalmával érvényesült az utcarendi jog, hanem az adókivetésben éppenugy, mint a ház utáni földek osztásában, a kaszálók használatánál. A ház utáni földeket sem a város egésze számára jelölték ki, hanem az utcák rendjére épülő házak szerint. Egy-egy polgár csakis a háztulajdona szerint illetékes utca sorrendjében és javaslatára kaphatott földet. A XVII. sz. előtt az utcahálózat, a helybenlakók összessége irányította a helyi gazdálkodást. Ez a helyzet csak 1758-ben változott meg. * Az utcaszervezet szolgálati felépítése századokon keresztül nem változott. Kezdeti nyomai nem bogozhatok ki, de egyes utalások alapján a szerveset körvonalai feltárhatók. 1466 nov. 15.-én a Mester utca lakoesága nevében többen hetivásár engedélyezését kérték Erzsébet királyanyától, mint földesasszonytól. A nóvszerint megnevezett kérelmezők sorában Veres Balázst az oklevél Dekanusnak nevezi.

21. Ebben a fogalomban a későbbi utcatizedes elnevezése húzódik meg, amiből megállapítható, hogy az utcai önkormányzat vezető tisztségviselője a XV. sz.-ban decanus volt. Az utcatizedesek fölött az utcakapitányok álltak, akiknek első említése 1556-ban történt.

22. Még tovább épült az utcarendi szervezet 1606-ban, amikor már utcahadnagyokkal is találkozunk. Az utcarendi szervezet személyi apparátusát 1607-ből pontosan is-