Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.
- 163 résénél. Tény az, hogy Budán "választópolgár az, aki a városban lakik és a város területén tulajdonnal biró" személy. 14 ' Az is kétségtelen, amit Szűcs már megállapított, hogy "a polgári egyenlőség fiktiv burka alatt a legnagyobbfoku reális egyenlőtlenség" állott fenn. 15 ' Sopron és Pozsony esetében ő hozzá teszi, hogy "családuralmi" rendszer nem alakult ki, 16 * de Debrecen életében talán még az sem lenne túlzás, ha az ismétlődő családok birói jogkörének vizsgálata arról győzne meg, hogy bizonyos családi hatalom volt kifejlődőben a XVI. az. előtt. Valóban, szinte "örökletesen tartották kézben a belső igazgatási és birói hatalmat." * A Pekes család, a Nagy család, a Szabó család, a Tar család többször váltotta egymást a XV. sz. folyamán, hogy uralmukat átmentsék a XVI. ez. viszonyainak megfelelő uj helyzetbe is. Ezzel a vezető réteggel szemben már korán találkozunk bizonyos városi ellenzékkel. A várossá alakulás időpontjával szinte egyidejű volt a patriciusokkal szemben álló utcai önkormányzat és szegényebb csoportok elégedetlensége, amely korán jelentkezett. 1435-ben pl. arról olvasunk, hogy Zsigmond hozzájárult egyeseknek Debrecenbe történő vlsszaköltözéséhez, akiket korábban Bihar megye közgyűlése kitiltott Debrecen teriiletérői. 18 * Ez a sporadikusan végigkísérhető városi ellenzék kívánta a maga számára szükséges jogokat biztositani és részben az utcai önkormányzatot megvédelmezni. Ellentmondásos fejlődés jelenségével találkozunk itt is, amely egyrészről megkövetelte a faluközösségekből kialakuló városi centralizációt, miután földrajzilag a Debrecen településének alapjául szolgáló falvak összefonódtak, másrészről pedig a "faluközösségek vezetősége fenn akarta tartani a régebbi önkormányzati jogrendet. Ez az ellentmondásos fejlődés teremtette meg a küzdelmet a város vezetősége és a kispolgári ellenzék között. Természetesen ebben a harcban nem lehet egész tudatos megmozdulásokról beszélni. Az ellenzéki megmozdulások sok jogot vivtak ki a XVI. sz. folyamán a többek között ennek tulajdoníthatjuk az 1552. évi statútum megszületését. Az ellenzék az utcai önkormányzat révén érvényesült. Az utcai önkormányzat különben is nagyjelentőségű volt Debrecen közigazgatásának és a hatalom kibontakozásának szempontjából. Feltételezhető, hogy a városi communitas első csirái az utcai önkormányzatra épültek és az universitas mint tanácskozó testület a különböző utcák együttesen kiküldött képviselőinek tárgyalási fóruma lehetett. Lényegében tehát önkormányzati szervek régi faluközösségek további ápolásának szellemében. Az utcaszervezet alapvetően nem debreceni jelenség, mert a legtöbb város aleófoku igazgatása arra épült. De az utcák kerületi megszervezésének tevékenységében a történeti hagyományok Debrecenben éltek .legtovább a emiatt a debreceni utcarendi struktúra alkalmas arra, hogy benne sajátosan magyar településtörténeti városkép jelenségeit kisérjük figyelemmel. Az utcaszervezeten belül alkalmazott illetve megválasztott személyek nem tartoztak a hivatali apparátushoz, mert az lényegében társadalmi szervezet volt.