Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

a csendőrség segítségét. Ha egyes thj. városok a rendőri teendőket csendőrökkel kívánták végeztetni, erre is módot adott a törvény, de a városnak a csendőrség költségeit meg kellett tériteni, s a szolgálatra és a költségekre vonatkozóan szerződést kellett kötni. -o-o-o-oA vidéki városok rendőrségének államosítása előtt csak a székesfővárosnak volt állami rendőrsége. A budapesti rendőrség államosítását az 1872.évi XXXVI.te. mondta ki és ennek alapján 1873. dec. 15-én történt meg az államosítás. A fővárosi államositott rendőrség végleges szervezetét pedig az 1881. évi XXI. te. szabta meg. Az államositott fővárosi rendőrség élére a rendőrfőkapitány került. Hatósága alá tartoztak a közigazgatási kerületenként megszervezett kerületi rendőrkapitányságok, élükön a kerületi rendőrkapitányokkal. A fővárosi rendőrség államosítása után sok olyan ügy maradt a fővárosi közigazgatás hatáskörében, melyek eredetileg a rendőrség illetősége alá tartoztak, mint pl. a piaci rendészet, iparügy, stb. A fővárosi rendőrség államosítása után a thj. városok még négy évtizeden keresztül tartottak fenn önerejükből külön rendőri fegyveres erőt. Az államosítás után a fővárosi rendőrség még inkább mintaképévé vált a városok helyi rendőrségének és az egész vidéki rendőrség arra törekedett, hogy mielőbb eljusson az államosításig, az egységes magyar államrendőrség megszervezéséig. A vidéki yárosok rendőrségének államosítása előtt kormányrendeletekkel nem lehetett megfelelő összhangot teremteni a városok rendőrségeinek működésében. A városi kapitányságok működése egymástól elszigetelt volt. Alig tudtak valamit egymás intézkedéseiről, ezért rendőri intézkedéseik hiányosak és nehézkesek, nyomozásaik lassúak és eredménytelenek voltak. A vidéki rendőrség működését sokszor az is gátolta, hogy a közgyűlés, tanács és polgármester is beleszólt a kapitányi hivatal munkájába. A városi rendőrség munkájának megjavítására, szervezeti egységesítésére a vidéki rendőrség államosítása kínálkozott a legjobb megoldásnak. Már a XIX. sz. végétől az államkormányzati szervek sokat foglalkoztak a vidéki városi rendőrség államosításának gondolatával, különösen a fővárosi rendőrség államosítása után. Az államosítás legfőbb sürgetői azonban maguk a vidéki városi rendőrkapitányságok voltak. Sbben az ügyben a vidéki rendőrkapitányok több országos értekezletet tartottak, határozatokat szerkesztettek. Az államosítás gondolatát a városi hatóságok is támogatták. 1886-ban a polgármesterek országos értekezletén határozatot fogadtak el arról, hogy kérik a városi rendőrség államosítását. A közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről szóló 1891. évi márciusi törvényjavaslat ugyancsak szükségesnek tartotta a közrendészet ál- 156 -