Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 157 lamositását. 14/ 1912-ben a belügyminisztérium ia tervbe vette a vidéki városi rendőrség államosítását 15/ és csak a kitört első világháború volt az oka, hogy az államosítás a háború utáni időszakra halasztódott. Nem véletlen, hogy a vidéki városi rendőrségek államosítását a magyar uralkodó osztály a Tanácsköztársaság leverése után azonnal legsürgősebb feladatai között oldotta meg, már 1919* október L-én. Megfelelően a burzsoá államapparátus maximális centralizációjára irányuló ellenforradalmi törekvéseknek, a törvényhatósági jogú é3 rendezett tanácsú városok rendőrségének államosítását a magyar kormánynak 1919. október l-én kiadott 5o47/l919. M.E.sz. rendelete hajtotta végre. Ez a rendelet törvénypótló rendelet volt, amelyet az 192e. évi I. te. törvényerővel fel is ruházott. Az 5o47/1919.M.E.sz. rendelet intézkedett a vidéki államrendőrség megszervezéséről, szervezetéről, hatásköréről, működéséről, jogköréről és szolgálati viszonyáról. Az államrendőrség élére városonként rendőrkapitányt állítottak. A rendelet felhatalmazta a belügyminisztert, hogy kisebb rendezett tanácsú városokat össze is vonhasson és számukra közös államrendőrséget szervezzen, élén egy közös rendőrkapitánnyal. A vidéki állami rendőrkapitányok felettes szervei a kerületi rendőrfőkapitányok lettek. A kerületi rendőrfőkapitányságokat a csendőrkerületi parancsnokságok számarányában és székhelyei szerint szervezték meg. A magyar városok rendőrsége az államosítással vált valóban számottevőt országosan egységes fegyveres testületté, 16/ mely maradéktalanul alkalmas lesz arra, hogy az uralmát minden eszközzel biztosítani akaró burzsoázia számára szilérd hatalmi eszköz legyen, mely hatékonyabban, centralizáltsága ré^vén egyenrangú társa lett a csendőrségnek. Mivel a városi rendőrkapitányi hivatalok a vidéki rendőrség államosítása előtt egyben a városok alsó fokú közigazgatási, iparhatósági szervei is voltak, és mivel bizonyos rendészeti ügyek az államosítás után is a városi hatóságok hatáskörében maradtak, a thj. városok a rendőrség államosítása után viszszamaradt feladatok intézésére megszervezték az első fokú közigazgatási hatóságokat. Nevezték másként városi elöljáróságoknak, városi iparhatóságoknak és városi közrendészeti hatóságoknak is. Az első fokú közigazgatási hatóságok feladatkörébe tartozott közelebbről á közegészségügy, állategészségügy, közsegélyezós, gyárak és ipartelepek felülvizsgálata, iparengedélyek kiadása, halálesetfelvétel, hagyatéki leltározás, hatósági bizonyítványok kiadása, továbbá a vizrendészet, mezőrendószet, tűzrendészet, iparrendészet, valamint az ezekkel kapcsolatos jogszabályok megsértéséből eredő kihágási bíráskodás. Az első fokú közigazgatási hatóságoknak önálló iktatója, iratkezelése volt, s rendszerint egyik városi tanácsnok állt az élén. A kihágási ügyek intézésére külön rendőri büntetŐbirót jelöltek ki. A rendőrség államosítása után tehát a volt városi kapitányi hivatal utódszerve a thj. városok közigazgatási apparátusán belül az első fokú kozigazgatósági hatóság lett. Az államosított rendőrség és az első fokú közigazga-