Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 155 név, illetőség, belépési és kilépési idő, türvény száma és cselédkönyv száma megjelölésével, - végül az orvosi és rendőri vizsgálatok eseteit. A kapitányság a bordélyházakon kivül lakó kéjnőkre is felügyelt. A városi szabályrendeletek előírták, hogy prostituciós kereső foglalkozást akár bordélyban, akár magánlakáson csak rendőri engedéllyel és a rendőrség által kiállított türvény birtokában szabad űzni. A türvény /bárca/ mindig csak arra a magánházra volt érvényes, amelyre a rendőrség kiállította. Ha a kéjnő lakást változtatott, uj türvényt állított ki részére a rendőrkapitányság. Ugyancsak uj türvényt kapott minden kéjnő, ha a kórházban kezelt betegségből kigyógyult. Ha ismeretlen vagy gyanús egyének a bordélyházakban, vagy a kéjnők magánlakásán feltűnően költekeztek, ezt a bordélytulajdonos, vagy a kéjnő büntetés terhe mellett tartozott a városi rendőrségnek bejelenteni. A rendőrkapitányság kéjelgési keresetre érvényes türvényt csak olyan nőknek adhatott ki, akik a 16. életévüket betöltötték és nem álltak házassági kötelékben. A magánlakásokon tartózkodó kéjnőknek nem volt szükségük szolgálati cselédkönyvre, ezeket csupán türvénnyel látták el.13/ Az intézményes prostitúció egyébként a városi rendőrség államósitása után is fennállott hazánkban és csak a tőkés társaialmi rendszer megdöntésével szűnt meg. A városi rendőrkapitányi hivatalok végezték a cigányügyekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat is. A cigányügy azon városok esetében birt nagyobb jelentőséggel, amelyeknek külső területein nagyobb cigánytelepek helyezkedtek el. A városi rendőrség a cigányok között gyakran adódó rendészeti ügyekben maga is eljárt, de a közvetlen rendfenntartást és sok esetben a nyomozást is, - bizonyos tekintetben elismerve a cigányok városon kívüliségét - a cigánybiróra bizta. A cigánybirőt a városi tanács a rendőrkapitány javaslatára nevezte ki. Ha a cigánybiró jól látta e) a cigánytelepen rendfenntartói szerepét, a rendőrkapitány javaslatára a városi tanács időnként jutalomban részesitette, A thj. városok rendőrkapitányságai a rendészeti feladatok jó ellátása céljából szoros kap

csolatot tartottak fenn a megyei rendészeti szervekkel. Igen elszigetelt lett volna a városok rendőrködése és igy nehézkes a közbiztonsága, ha a kapitányi hivatalok nem tartottak volna állandó összeköttetést a szomszédos rendészeti hatóságokkal. Ez az együttműködés a kölcsönösségen alapult, amit egyébként a csendőrségnek a thj. városok kül- és belterületein való teendőiről szóló 1882. évi X.tc. is szabályozott. Eszerint, ha a csendőrség áthaladva a thj. város külső, vagy belső területén - ahol különben a csendőrség nem teljesített rendes szolgálatot - és ilyen területen tetten ért olyan személyeket, akik törvénybe ütköző cselekményt követtek el, a szolgálati utasítás értelmében kellett eljárnia, de a letartóztatottakat át kellett adni a városi remdőrségnek. Ha a városi kapitányság egymagában nem volt képes a rend és közbiztonság fenntartására, a város polgármestere, vagy helyettese igénybe vehette