Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 15o toldalékópitkezésre, vagy olyan keritésfalak felállítására, ahol a régi határvonaltól eltérés nem volt, szóbeli kárelemre a városi rendőrkapitány adta ki az épitési engedélyt. A városok építésügyi szabályrendeletekben fektették le az építkezésekkel kapcsolatos irányelveket és ezekben körülirtak a rendőrkapitány építésrendészeti feladatkörét. A kapitányi hivatalok egyben elsőfokú iparhatóságok voltak, ügykörükbe tartozott a segédek, tanoncok, munkások, iparosok, kereskedők, cselédszerzők, cselédek, bérkocsisok, hordárok nyilvántartása. Mint elsőfokú iparhatósághoz kellett benyújtani az iparigazolványok és telepengedélyek iránti kérelmeket, s a rendőrkapitány adta ki működési területén az összes iparengedélyeket, amelyről az ipartestületet is értesítette. Vezette az iparlajstromot, amelybe minden iparigazolványt, telepengedélyt, az ipar gyakorlásában történt minden változást beiktatott. Az iparlajstromban történt változásokról az ipartestületen kivül az adófelügyelőséget, a kereskedelmi és iparkamarát is értesítette. Az ipartörvényekbe ütköző kihágások esetében* első fokon ugyancsak a rendőrkapitányi hivatal Ítélkezett, mint rendőri büntető biró. A rendőrkapitánynak kellett megvizsgálni a különböző gyárakban, üzeraekben használt gőzkazánokat, A gőzkazánok vizsgálatára ezek üzembehelyezésekor, vagy javítása után került sor, de kiterjedt a rendőrség felügyelete, a működés közbeni üzembiztonságra is. Az élet- és vagyonbiztonság céljából roegkivánt felügyeletet tulajdonképpen maguk a törvényhatóságok gyakorolták és a szükséges vizsgálatok alkalmával a rendőri közeg mellé, műszaki személyt is kirendeltek. Mint elsőfokú iparhatóság a rendőrkapitány adta ki a különféle kereskedelmi ágak gyakorlására vonatkozó engedélyeket, köztük olyanokat is, mint magán zálogház, zsibárus üzlet, házalás engedélyeit. 8/ Ahány féle iparral foglalkoztak a lakosok egy-egy városban, annyiféle iparigazolványt adott ki a rendőrkapitányság. Többek között olyanokat is, amelyek a bérkocsiipar, vagy a hordáripar gyakorlására vonatkoztak. A városok ugyanis szabályozták a területükön engedélyezhető bérkocsisok számát, a meghatározták, hogy ebből hán} az egyfogatú és hány a kétfogatú bérkocsi. A kapitány által kiadott engedélyek nem léphették tul a szabályrendeletben megengedett számot. A hordárokat a rendőrhatóság a kiadott iparigazolvánnyal egyidőben sorszámmal látta el, amelyet a fövegükön feltűnő helyen kellett viselniök. A rendőrhatóság jelölte ki minden hordár részére azt a helyet, ahol állomásozhat. A hordárokat a rendőrkapitányság még külön egy személyleirást tartalmazó könyvecskével is ellátta. Ezt az iparigazolványt, ha iparengedélyéről lemondott, a kiállító hatóságnak vissza kellett szolgáltatni. A rendőrhatóság adta ki a bormérési jogot, korcsmaengedélyt, fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérés nyitásához szükséges iparigazolványokat. .