Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

Az ebit ajdonos, ha a kutyáján feltűnő változást észlelt, tartozott a rendőrhatóságnak azonnal bejelenteni. Ha aztán a törvényhatósági állatorvos az ilyen kutyát veszettnek találta, a rendőrhatóság elrendelte a kiirtását. Ha a városban valamelyik kutyán a veszettség kitört, a rendőrhatóság az összes kutyákat megvizsgáltatta és a veszettségre gyanúsakat megfigyelés alá helyezte. Egyben elrendelte az ebzárlatot, amelynek tartama alatt minden tulajdonos a kutyáját mindaddig zárva tartotta, amig a zárlatot a hatóság fel nem oldotta. A megfigyelés alatti ebeket a tulajdonos költségén a gyepmesteri telepen tartották. Ha a veszett eb kisebb értékű állatot mart meg, az állatot azonnal elpusztitották. A nagyobb értékű állatoknak /ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés/ három hónapra rendőri megfigyelés alá helyezését rendelte el a kapitányi hivatal. A városi rendőrkapitányi hivatalnak voltak építésrendészeti feladatai is. A kapitányt ilyen irányú munkájában az épitészeti és szépitészeti bizottság segítette, amely a törvényhatósági bizottság által választott négy tagból, a rendőkapitányból, a főorvosból és a városi mérnökből állott. Elnöke a rendőrkapitány, előadója a mérnök volt. Az épitészeti bizottság javaslatával terjesztette a rendőrkapitány a városi tanács elé a magánépitkezések kérelmeit, s ha különösebb akadálya nem volt, a városi tanács kiadta az épitési engedélyt. Utcai építkezéseknél a rendőrkapitány jelölte ki az utcai vonalat a mérnök közbejöttével. Ezért aki uj épületet akart építeni, már a tervrajz elkészítése előtt szándékát be kellett jelentse a kapitányi hivatalnak. A bejelentés után a rendőrkapitány a tiszti mérnökkel és egy bizottsági taggal helyszíni vizsgálatot tartott, meghallgatták az érdekelt tőszomszédokat és ezek érdekeit is figyelembe vették. Az épités megkezdésekor az építtető az építkezés helyét a rendőrkapitányság utasítása szerint tartozott elkorlátozni, ugy, hogy az utcán, vagy téren a közlekedést ne akadályozza. A kiemelt földmennyiséget már az építkezés alatt el kellett szállítania. Az építkezés után pedig ugyanúgy helyre kellett állítani az uttestet, járdát, csatornát, mint volt az építkezés megkezdése előtt és minden közlekedést gátló akadályt el kellett szállítania. Utcaszélesitéssel, általános utcarendezéssel kapcsolatban a kapitánynak kellett javaslatot tenni a városi tanácshoz. Ugyancsak ő intézkedett a háztelkek utcára eső részének a bekerítése iránt. A rendőrkapitány által kiadott épitészeti utasítások be nem tartását szabálysértésnek vették, amelynek elbírálása a már emiitett fórumok elé tartozott. A törvényhatósági utmesterre csak műszaki szempontból ügyelt fel a mérnöki hivatal, egyébként a kapitánynak volt alárendelve. Éppen ezért a kezelése és felügyelete alá tartozó útvonalon előfordult minden fontosabb eseményről, valamint a közlekedés biztosítása érdekében tett intézkedésekről nemcsak a mérnöki hivatalhoz, hanem a rendőrkapitányhoz is jelentést kellett tennie. Uj épületek emelésénél, régi épületek nagyobb átalakításánál az épitési engedélyt a városi tanács adta ki. Kisebb átalakításokra, lényegtelenebb