Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 148 baromfi, stb./ a gyepmesterrel elszállíttatni. Nagyobb dögnek /ló, marha, stb./ az elszállítását a rendőrkapitánytól kellett kérni. A rendőrség a szállítás iránt a városi tanács által megállapított díj lefizetése ellenében azonnal intézkedett. Ha egy állat az utcán hullott el, és tulajdonosa ismeretlen volt, annak a háztulajdonosnak kellett a rendőrségen a bejelentést megtenni, akinek a háza előtt az eset történt. Ha az elhullott állat gazdája kipuhatolható volt, a dög elszállítási költségét meg kellett térítenie; ellenkező esetben közpénztárból fizették ki, A kóbor - vagy régebbi kifejezéssel bitang - állatokat ugyancsak a városi rendőrség fogta be és vette gondozásba. Igazolt tulajdonosa tartozott a részükre felhasznált takarmányt és a gondozás költségét megtéríteni. Ha a tulajdonos nem jelentkezett, a bitang állatokat elárverezték és a befolyt összeget a kórházpénztárba fizették be, vagy más közhasznú célra fordították. A közvágóhíd felügyelete ugyancsák a városi rendőrkapitány feladata volt, aki vagy egyedül látta el ezt a munkakört, vagy pedig a törvényhatósági bizottság által mellé rendelt bizottság segítségével. A néhány tagú bizottság azonban a rendőrkapitányi hivatalon keresztül fejtette ki működését. 7 A rendőrkapitánynak alá volt rendelve a közvágóhidi állatorvos is. Külön közvágóhidi szabályrendelet intézkedett az állatvágásokról. Beteg, vagy gyanús állat levágása esetén az állatorvos állapította meg, hogy a húsa egészséges-e, vagy pedig fogyasztásra alkalmatlan. Megállapítása tényéről minden esetben értesítenie kellett a rendőrkapitányságot. A rendőrkapitány gondoskodott arról, hogy emberi élvezetre alkalmatlan hus csakis ipari célra legyen felhasználva. Ugyancsak a rendőrkapitány rendelte el az ilyen hus felülvizsgálatát, ha a levágott állat tulajdonosa a vágóhídi állatorvos véleményében nem nyugodott meg. Rendészeti feladat volt a tiltott vágásból származó hus elkobzása, továbbá a husvágási szabályrendelet kiegészítésével, módosításával kapcsolatos javaslattétel is. Állategészségügyi kihágások elbírálása első fokon a városi rendőrkapitány, másodfokon a városi tanács, harmad fokon a belügyminiszter hatáskörébe tartozott. Ugyanilyen fokozatok alá estek az állattenyésztéssel kapcsolatban elkövetett szabálysértések. A vágóhídi állatorvos felügyelt az állatokkal való bánásmódra, megakadályozta vágásoknál az állatkínzást, amelyet szigorú megfenyités végett a rendőrkapitánynak esetről-csetre bejelentett. Végül az állategészségügyi rendészet körébe tartoztak az ebtartással, veszettséggel kapcsolatos ügyek. A kapitányi hivatal rendelte el, hogy utcákon, tereken, tehát nyilvános helyeken a kutyákat szájkosárral kell ellátni. A gyepmesternek időnként a városban portyázást kellett tartani és a kóbor ebeket össze kellett fogdosni. Mindezt a veszettség továbbterjedésének megakadályozása céljából rendelte el a rendőrkapitány.