Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 144 ionosa kéményseprőinesternek meg kellett vizsgálni, s a hiányosságokat a háztulajdc nak, szükség esetén pedig a rendőrkapitánynak be kellett jelentenie. A kémény-' seprő ügyelt fel, hogy a tulajdonosok a házak padlásán gyúlékony anyagot ne tartsanak. A kémények kiógetését csak kéményseprő iparos végezhette, a ezt 24 órával előbb a rendőrkapitányságon köteles volt bejelenteni. Aki először vette észre a tüzet, tartozott nyilvánosan kikiáltani, vagy kikiáltatni. A háztulajdonosnak a kiütött tüzet a tűzjelző állomáson azonnal be kellett jelentenie. Tüz esetén a bámészkodókat, vagy a tűzoltásban részt venni nem akarókat a rendőrségnek a helyszinről el kellett távolitanl. A fogattal rendelkezők a rendőrség felszólítására kötelesek voltak fogataikat átengedni a tűzoltás céljaira a szokásos fuvarozási ér megtérítése mellett. Azok a gyártulajdonosok, akiknek saját vizfecskendőjük volt, ugyancsak tartoztak ezt átengedni a rendőrség felhívására a tüzoltÓ3zereikkel együtt. A tüz eloltása után a kiégett ház tulajdonosa, lakói, szomszédai és általában, akik a tüz keletkezéséről adatokat tudtak szolgáltatni, tartoztak a rendőrség idézésére megjelenni és felvilágosításokat adni. A tűz továbbterjedésének megakadályozása céljából minden háztulajdonos, akinek háza náddal volt fedve, vagy egyéb gyúlékony anyaggal, tartozott az utcasoron háza és telke egész vonalán egymástól 2-3 méter távolságra lombosra növő fát ültetni. A fasoron belül, a szomszéd ház tövéig mindenféle gyúlékony anyag felhalmozása tilos volt. Ha faültetési kötelezettségének a háztulajdonos nem tett eleget, a rendőrkapitányság ültetette el a facsemetéket annak terhére és szabálysértésért még meg is büntette. 5/ A városi rendőrkapitányságok elláttak államrendészeti, vagy politjtikai rendészeti feladatokat is. A népgyüléseket legalább 24 órával előbb be kellett jelenteni az első fokú rendőrhatóságnak és csak ennek engedélye esetén lehetett megtartani. A gyűlésekkel kapcsolatos ellenőrzési jogot a rendőrkapitányságok gyakorolták. Engedélyezés esetén a rendőrkapitány hatósági biztost küldött ki a gyűlés lefolyásának ellenőrzésére, s a megengedett mederben való tartására. Mint politikai rendészeti funkciót ellátó szerv, a városi rendőrkapitányság engedélyezte az utcai felvonulásokat. Az uralkodó osztály hatalma védelmének érdekében éppen a rendőrség volt az a szerv, amely sok esetben megtagadta a politikai jellegű utcai felvonulások engedélyezését. A XIX, sz. végétől, amikor a munkásosztály egyre szervezettebben lépett fel gazdasági és politikai jogainak védelmében, a városi kapitányságok politikai rendészeti funkciójuknál fogva a munkások mozgalmait elfojtották, a szocialista munkásvezéreket nyilvántartották. A kizsákmányolt osztály elnyomó államhatalmának legközvetlenebb végrehajtó szerve a politikai rendőrség volt. Mint elsőfokú közigazgatási hatóságnak, a kapitányi hivatalnak tartozott hatáskörébe a szociális ügyek intézése. Rendőri feladat volt a közjólét színvonalának fenntartása, emelése, ennek előmozdítását gátló akadályok elhári-