Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.
- 143 Voltak a v árosi rendőrkapitányságoknak vízrendészeti feladataik is. Ügyeltek arra, hogy a mélyebb fekvésű helyeken összetóduló vizet levezessék, a' vizárkokat tisztántartsák, a város belterületére eső csatornák be legyenek boltoztatva. A kapitányi hivatal ügyelt a vízlevezető csatornák védőgátjainak karbantartására, megjavítására, csatornákon, folyók ágain, töltéseken átvezető hidak használhatóságára. Folyók melletti városokban a kapitányság feladatkörébe tartozott a mellékfolyók torkolatának s medrének tisztántartása, vizbe dőlt fák, elsüllyedt hajók kiemelése, parterősitő intézkedések megtét ele, a hajózás zavartalanságának biztosítása. A városi kapitányság fontos feladatai közé tartozott a tűzrendészet . Minden tüzesetet a város bel-, vagy külterületén ki kellett vizsgálnia. Meg kellett állapítania, hogy történt-e gondatlanság, vagy nem. A vizsgálat eredményéről jelentést tett a városi tanácsnak. Ha valaki gondatlanságból tüzesetet okozott, szigorú büntetést kapott. Ház leégése esetén a kapitányi hivatal jelentése alapján állított ki a városi tanács a tulajdonos részére ártatlansági bizonyítványt, hogy a biztosítási összeget megkaphassa. Ha valaki szántszándékkal gyújtotta fel házát, nemcsakhogy nem kapott hatósági bizonyítványt ártatlanságának igazolására, hanem súlyos büntetésben részesült. A gyujtógátokat a bíróság elé állították. Akinek kötelessége vol't szolgálati beosztásánál fogva a tűzoltás és elsőnek jelent meg tűzoltó felszereléssel a vész színhelyén, a városi tanács pénzjutalomban részesítette. Mindazt jutalomban és megsérülése esetén gyógykezelési segélyben részesítették, aki tüzeset alkalmával emberéletet mentett meg. Kapitányi feladat volt a tűzoltó fecskendők, vedrek ós egyéb felszerelések beszerzése. Erre a közgyűléstől kapta a megbízatást és a szükséges pénzösszeget; ugyanígy megfelelő tüzoltószertár építésére is. A rendőrkapitányságnak kellett gondoskodni a középületek részére víztároló kádak beszerzéséről, elhelyezéséről. Később az önkéntes tűzoltó egyletek, még inkább a hivatásos tűzoltóság megszervezésével ezek a feladatok jó részben lekerültek a rendőrkapitány válláról és csak bizonyos ellenőrző hatásköre maradt meg. Tűzvész elleni hathatós védekezésre a városok megalkották a maguk tüzrendészeti szabályrendeleteiket. Ezeknek végrehajtása számos feladatot rótt a városi rendőrkapitányodra. A kéménytüz keletkezésének megelőzése céljából ebben szabályozták a kéményseprők teendőit. A háztulajdonos, vagy lakásbérlő a kémény és takaréktűzhely kitisztítását a kéményseprési könyvben igazolta, s a könyvet a rendőrkapitányság megvizsgálás végett bármikor bekérhette. Ha a háztulajdonos, annak megbízottja, vagy lakója a seprés teljesítését alapos ok nélkül akadályozta, köteles volt azt a kéményseprő a kapitányságnak azonnal bejelenteni; viszont ha a kéményseprő követte el a mulasztást, a háztulajdonos, megbízottja, vagy lakója ezt ugyancsak felelősség terhe mellett jelenteni tartozott. A kémények tüzrendészeti fogyatékosságára a kéményseprő felhívta a tulajdonos figyelmét, s amennyiben az a szükséges javító munkák elvégzésével késlekedett, jelentette a rendőrkapitányságnak, AZ uj házak kéményeit használatbavétel előtt