Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lakatos Ernő: Járási főjegyzői iratok átrendezésének néhány problémája / 3–16. o.
- 6 alkotunk csoportokat, ne hanyagoljuk el a levéltári szempontot és a hiTataitör- , téneti adatok összegyűjtését sem! II. A második fő csoportba a népessé g nyilvántartására, a személyi állapot ügyeire,az állampolgárságra és a népszámlálásokra vonatkozó aktákat raktuk; Csupán az anyakönyvi kiigazitások vannak betűrendben, a többi csoport időrendi. I1X« A mezőgazdasági ügyek alkotják a harmadik kútfőt. Az ügyek legnagyobb része rendelet, amelyet tárgya szerint különböző tételekbe soroltunk.Jelentősebb hatáskörei a telekmegosztások engedélyezése, halászati és vadászati engedélyek megadása, valamint a vizrendószeti felügyelet. Különösen az 1945 utáni évekre jellemző, hogy a főjegyző feladatává tették a mezőgazdasági termelés, növényvédelem szorgalmazását és szerepe volt a földreform lebonyolításával kapcsolatban is. IV. A negyedik kútfő az ipar és kereskedelem aktáit tartalmazza. Az iparfelügyelet, iparengedélyek kiadása, megvonása, a főjegyző, illetőleg főszolgabíró több évtizedes hatáskörébe tartozik. 1945-után az iparosok politikai igazoltatási és az iparrevizió üefolytatásának iratai gazdagitják a kútfőt. Az egyedi ügyek közül az engedélyek /ipar- vagy telep-/ a községek betűrendjében, és azokon belül a családnevek betűrendjében, az iparosképesités és a munkakönyvek kiadásának aktái pedig családnevek szerint kerültek elhelyezésre. Az általános ügyek a kronológiai rendet tartják. V. Az ötödik kútfőt az é pítésügy számára tartottuk fenn. A kútfőnek mindössze egy tétele,az épitésrendészet jelentkezett, amely időrendben tagolt általánosba községek és nevek szerint rendezett egyedi altételekből áll. VI. A hatodik kútfő a közlekedésre és a p ostára vonatkozó iratokat tartalmazza. Itt általában jelentéktelen iratok gyűltek össze, mégis szükségesnek Ítéltük a VI. kútfő megalkotását, mert tárgyánál fogva a többitől élesen elkülönült. VII. A hetedik kútfő a közel lá tással kapcsolatos iratokat foglalja össze. Ebben az ügykörben a főjegyző felügyeleti, illetve ellenőrző hatáskört gyakorolt. Ennek következtében itt nagytömegű rendelet és utasítás jelentkezett. VIII. A nyolcadik kútfő a köz igaz gatási jellegű iratokat tartalmazza, melyek a politika, a községek és egyesületek feletti felügyelet és rendészet kérdéseire vonatkoznak. IX. Külön kútfőbe véltük összegyűjteni a közegészségügyi és népjóléti vonatkozású iratokat. X. Úgyszintén külön kútfőt szántunk a katonai ügyeknek. Az újoncozás megszervezése régi főszolgabírói feladat volt. Ide raktuk a hadigondozással kapcsolatban keletkezett nagy tömegű aktát is. XI* Bár a járási főjegyzőnek nem volt hatásköre a közművelődés terén, mégis az iskolák államositáséval ós ösztöndijak adományozásával összefüggő rendeleteket és határozatokat is kézhez kapta. A sajtótermékek ellenőrzése illetékességük területén, szinjátszási engedélyek kiadása a járási főjegyző hatáskörébe tartozott, törvényben előirt szerepe volt a vallásváltoztatásoknál és a reverzálisok megkötése esetében. XII. Külön kútfőbe foglaltuk össze a háborús események során keletkezett jelentősebb ügyeket. Rendezett fondunkban egy esetben Aözlekedés/ a kútfő egyben a tárgyi kategória szerepkörét is betölti, egyébként a kútfők mindig tételekre oszlanak. A tétel a tényleges tárgyi csoport, a tételek többségében mindig egy - egy főjegyzői hatáskör rejlik. Az altétel általában ennek a finomítása, az altételben elválasztjuk az általánost az egyeditől, a funkciót olykor témává alakítjuk. Az ismertetéshez csatolt repertórium a teljes tárgyi bontást mutatja be. Nem vitás,
