Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Szekeres József: Tapasztalatok a Német Demokratikus Köztársaság üzemi levéltáraiban / 74–79. o.
- 79 A magyar viszonyokat ismerő olvasónak talán fel is tűnt az eddigiekben, hogy jelen sorok irója az üzemi levéltár, az üzemi levéltár vezetője megjelöléseket használta az irattár, irattárvezető elnevezések helyett. Németországban ez a megkülönböztetés nem ismert, ott mindenhol, minden szervnél "Archiv"-ot, levéltárat találunk. Igen kevés kivételtől eltekintve a német üzemekben nincsenek irattárak, mert az üzemi irattárakban a puszta tároláson kivül végzett s az előzőkben ismertetett egyes munkálatok a levéltári szinvonalra, vagy ahhoz igen közelre emelik az üzemi irattárakat és ezáltal az elnevezés is jogossá válik. Azokban a német üzemi irattárakban, ahol a háború viharát átvészelték az iratok és az üzemi krónika is megfelelő színvonalon készült, ott igen gyakran az üzemi irattári személyzet aktiv közreműködésével gyártörténeti összeállítások készülnek, melyek igen kedvelt és hasznos olvasmányai nemcsak az üzem dolgozóinak, hanem a látogatóknak, társüzemeknek, kereskedelmi társvállalatoknak. A meisseni porcelángyár 36 oldal terjedelmű kis könyvecskét készíttetett az üzem irattárossával /tanitói diplomával rendelkező fiatalember, aki művészettörténeti továbbképzésben vesz részt/, amelyben az üzem történetének legfontosabb eseményei vannak összefoglalva f de az üzem termelési-művészeti technikájának fejlődése is bemutatásra kerül. A lipcsei Jármüalkatrészgyár üzemi levéltárának adatai alapján készült el a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 10 éves jubileumára az tízem történetét ismertető 64 oldal terjedelmű kis füzet, amely főleg gazdaságtörténeti és munkásmozgalmi vonatkozásban ad értékes összefoglalást az:üzem történetéről. Ebből a két példából is látható, hogy a német üzemekben a vezetők igen nagy súlyt fektetnek az üzem igazi, valóságos múltjának: a dolgozókkal való megismertetésére. Nagyon célszerű ebben az esetben a viszonylag kis terjedelem és egyszerű külalak, mert ez lehetővé teszi az emiitett müveknek ingyen, vagy csekély áron történő eljuttatását a dolgozókhoz, fis éppen ezáltal érik el igazi céljaikat ezek a kis üzemtörtánetek: egyszerű nyelven, közérthető módon ismertetik meg munkahelyük történetét a dolgozókkal, leleplezve a kapitalista gazdasági rendszer viszszásságait s bemutatva a szocialista rend sokoldalú tevékenységét az üzemi dolgozók, a műszaki, adminisztratív értelmiség felemelésére. Ez nemcsak a dolgozók öntudatosodását erősiti, nemcsak a történelem iránti érdeklődésükét kelti fel, hanem jelentős mértékben segiti az emberek fejében, tudatában meglévő, a múlt rendszerrel kapcsolatos illúziókat, ideológiai maradványokat felszámolni s ezáltal nagy tömegekben a kulturális forradalom mielőbbi győzelmét segiti elő. A magyar és a Német Demokratikus Köztársaság üzemi levéltárügyét összehasonlítva, megállapítható, hogy a két elnevezés közötti különbség, a magyar tízemi irattár és a német Betriebs-Archiv egyben a két hasonló terület közötti színvonalbeli különbséget is tükrözi. Nyilvánvaló az is, hogy a magyar üzemi irattárak jelen időszakban elmaradtak az NDK üzemi levéltárai mögött, és nekünk, magyar levéltárosoknak mielőbb lépéseket kell tennünk ennek az elmaradásnak a felszámolására. A szerző célja az volt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság üzemi levéltárUgyének rövid ismertetésén keresztül felhivja a figyelmet üzemi irattáraink jelen, nem mindenben kielégítő helyzetére, remélve, hogy az illetékesek mielőbb lépéseket tesznek a kérdés megnyugtató, célszerű módon történő rendezésére.
