Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Szekeres József: Tapasztalatok a Német Demokratikus Köztársaság üzemi levéltáraiban / 74–79. o.

- 78 tarozások szükségesek, nem világos tartalom leirás, mint pl. általános iratok vagy érthetetlen rövidítések mellőzendők". A negyedik rovatban az iratok évköre, az ötödikben az iratok levéltári jelzete, a hatosikban a tartalommal kapcsolatos megjegyzések, magyarázatok találhatók. A jegyzőkönyv további lapjai azonosak az ismertetett nyomtatvány második oldalával. A selejtezési jegyzőkönyvek egy példánya az üzemi levéltárban őrzendő, mig egy másik példányt az engedélyező levéltár őriz meg. Néhány szóval meg kell emlékeznem a nagymultu és világhirü meisseni porcelángyárban tett látogatásomról is. Itt az üzemi irattár raktárai az egyre növekvő kiállítási területigény következtében alagsori helyiségbe kerültek, egykorú, a XVIII. század első éveiből származó irattári polcokkal együtt. Az irattárban korszerű, tökéletes műszerek mutatták, mennyi a levegő oxigéntartalma, hány százalékos a nedvesség és milyen a hőmérséklet. Ezen a helyen tehát - minthogy az üzemi levéltáros mindössze néhány éve dolgozott itt, - inkább én tartottam előadást,felhasználva a magam csaknem évtizedes tapasztalatait. A régi iratok 1709-1945. években részint iratfajták, részben irattári számok szerint vannak elhelyezve. Az iratanyagról pontos "térkép" készült, amely az egyes sorozatok, illetőleg tárgyi csoportokat összefogó irattári számok szerint ismerteti ezt a még selejtezetlen, a porcelángyártás szempontjából rendkívül értékes anyagot. Tárgyi katalógusok is vannak, melyek szintén az anyag jobb használatát segiti elő. Az 1945 utáni uj iratanyag - amely nem pincében, hanem egy földszinti helyiségben van - öt nagy tárgyi csoportban /vezetési, munkásügyi, technikai-termelési-müvészeti, kereskedelmi és pénzügyi iratok csoportjai/, ezeken belül számtalan kisebb alcsoportban került irattári elhelyezésre. A fő- és alcsoportokat itt is betűjelzéssel különböztetik meg egymástól, az egyes kisebb egységek pedig számokkal vannak megkülönböztetve. Legutóbb néhány év anyagét számrendben áílitották fel és csupán a mutatókartonokat készitették el az üzem levéltári terve szerint, de 1961-től felhagytak ezzel a kísérlettel s jelenleg az íratok ismét tárgyi csoportosítás szerint vannak felállítva. A selejtezés kizárólag a 10 évnél régebbi évfolyamokra terjed ki.Egyszerre egy évfolyam iratait selejtezik. Az általános selejtezési előírások erre a speciális területre nem mindenben felelnek meg, ezért saját irányelveket dolgoztak ki az illetékes levéltárral egyetértésben. A selejtezés egyenkénti átvizsgálás alapján történik, majd a kiválogatott anyagot az üzemvezetés ellenőrzi. Az üzemi levéltár szervezetileg az üzemi múzeummal van összevonva, s a levéltáros a múzeum felügyeletét is ellátja. A német üzemi levéltáraknak a felsorolt funkciókon kívül még egy jelentős feladata van: az üzemi krónika vezetése. Az üzemi krónika nem más, mint az üzem naplója, az üzem életének, a munkának, a napi eseményeknek a rögzitése. A krónikában megtalálhatók az ország kül- és belpolitikai életének legfontosabb eseményeiről készült rövid jegyzetek, az üzemi események feljegyzése, ujságkivágatok, melyek az üzemre vonatkoznak, s végül a fényképek gyűjteménye. Az természetes, hogy az üzemi levéltár őrzi a szerv saját lapjának példányait, de több irattárban a helyi lapokat is gyűjtik. Az üzemi krónikát az eseményekkel egyidejűleg vezetik, illetve azokról a levéltár vezetője feljegyzéseket készit, amelyeket azután hetente, vagy havonta a krónikába összefüggő szövegben bevezet. Az év végén a krónika szövegét egybefüggően legépelik, a fényképeket a megfelelő helyre beillesztik, a diszes könyvekbe kötik. Az igy összegyűjtött eseménytár kitűnő forrásanyagot szolgáltat az üzem történetének megirásához, Az üzemi krónika vezetése, az üzemi lapban az üzem történetéről irt rövid közlemények azután megadják a ksliő reopektust az üzemi levéltárnak ós dolgozóinak.