Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 3?3 dig, amelyek természetüknél fogra sem illenek az archívumba, a feles példányszámban lévő könyvekkel együtt értékesíttesse. 76 ' Ebből kiderül, hogy a levéltárnak már ebben az időben volt bizonyos könyvtári állománya, valószínűleg adományozások révén, erre mutat legalább is a sok duplum-kötet. Az intézkedések során a kis tanácsterem előszobája felszabadult, miután a földszinten a régebbi kis szoba helyett egy tágasabb helyiséghez jutott a levéltár. Itt nyertek elhelyezést ideiglenesen a ládák. Pieba József ezt a részleges átköltöztetést már nem érte meg, tisztét Veöreös György tiszteletbeli aljegyző látta el átmenetileg, mig a levéltárnoki állásra szóló pályázat kérdése eldől. Elég sok jelentkező akadt a hivatalos hirdetmény alapján, ami részben nem is csodálható, hiszen az archivárius fizetése akkor már 800.-forint volt egy évre s ezenkívül 200.-forint lakbér illetményt kapott. Veöreös György csupán egy félévig foglalatoskodott a levéltárban, mivel 1894. májusában szolgabiróvá választotta a közgyűlés. Helyette Vukailovics Vilmos megyei számtiszt végezte a késedelmet nem tűrő levéltári teendőket. Néhány hónap múlva azután megtörtént az uj kinevezés. A választás Pázmány Dávid csongrádmegyei levéltárnokra esett. Az uj levéltárnok azonban hétről-hétre halászgatta hivatalának átvételét, végül is többszöri felhívás után közölte a vármegyével, hogy közbejött súlyos betegsége miatt kénytelen lemondani állásáról. Ilyképen a főispán nem hirdetett uj pályázatot, hanem Vukailovics Vilmost nevezte ki a levéltár élére /1895ben/, tekintve hogy a helyettesítés ideje alatt már némileg megismerkedett az iratok nemeivel ós tárolási helyével. De az ő működése is csak rövid lélegzetű volt. Két évi levéltárosködés után újból gazdát cserélt az archívum. Nem vitás, hogy ez a sok személyi változás nem vált előnyére a levéltárnak, nem is szólva arról, hogy a rendezés és lajstromozás munkája hosszú öt esztendőn keresztül ismét teljesen szünetelt. Mindennek az volt a következménye, hogy a rengeteg iratanyaggal gyarapodott raktárhelyiségek újból a rendetlenség és zűrzavar állapotát mutatták. Ilyen körülmények közt vette át a levéltár vezetését Zoltán Vilmos, aki már 1895. óta állt a vármegye szolgálatában. Mint a Győri Közlöny, majd később Győri Hirlap főmunkatársa,számos tárcaszerü cikket irt a megye levéltárának anyagából, ós szolgálatba lépését megelőzően külön levéltárosi oklevelet szerzett. Első feladatának az archívum kézi könyvtárának rendezését tekintette. A könyveket tárgyuk szerint csoportosította és jegyzékbe foglalta. Ennek elkészülte után jelentést tett a közgyűlésnek, hogy "a megszervezett levéltári könyvtár" már 1822 darab katalogi-__zált kötetből áll. Ezek mellett 325 drb. duplum-példány is nyilvántartásba került/ V Az alispán a bejelentés kapcsán javaslatot tett,hogy a nagylelkű könyvadományokért - elsősorban Vaszary Kolos biboros hercegprímásnak és Fehér Ipoly pannonhalmi főapátnak - mondjon köszönetet a vármegye. A javaslatot általános helyesléssel fogadta a közgyűlés, sőt ugy határozott, a tehetősebb földbirtokos családokhoz is felhívással fog fordulni, hogy hoz?ijárulásaikkal növeljék a kézikönyvtár állományát. E munkálat után Zoltán Vilmos a levéltár rendbeszedésébe kezdett, bár sokirányú elfoglaltsága túlságosan igénybe vette minden idejét. Kötelezettségei gyakran arra kényszeritették, hogy a hivatalos idő alatt is magára hagyja a levéltárat, ami a kutatásokat és általában az iratok hozzáférhetőségét szerfölött megnehezítette. De a sok távollét folytán a legszükségesebb hivatali ténykedések is eltolódtak, sőt elmaradtak, miáltal fennakadások mutatkoztak a közigazgatás egyéb területein is. A vármegye kezdettől fogva nem jó szemmel nézte ezt az állapotot és 1903-ban kénytelen volt az ügyben fegyelmi vizsgálatot elrendelni a levéltárnok ellen. A felfüggesztés idejére az alispán Auerhammer Ferenc irattárost bízta meg a levéltári 76/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1891/189. sz. 77 ' Közgyűlési jegyzőkönyv. 1898/86.sz.
